Author: Norbert Csizmazia - István Gárdos
Polgári Jogi Kodifikáció, 3/2007. page 32-41
A tanulmány az elsők között említi az önálló zálogjognak azt az előnyét, hogy mivel fennállását nem érinti a biztosított követelés megszűnése, a bejegyzés módosításával könnyen a megszűnő korábbi hitel helyébe lépő új hitel biztosítékául szolgálhat. A tanulmány szerint a járulékos zálogjog erre nem alkalmas, alapvetően két okból: Egyrészt azért, mert a ranghely-fenntartás csupán 1 éves időtartamra lehetséges és ez alatt nem nyújt a zálogjoggal megegyező védelmet, másrészt pedig azért, mert a magyar jog a tulajdonosi zálogjogot csak szűk körben, akkor ismeri el, ha a zálogkötelezettet a zálogjoghoz kapcsolódóan valamilyen követelés illeti meg (pl. megtérítési igény a személyes adóssal szemben). Ezeket az érveket nem érezzük meggyőzőnek; úgy gondoljuk, hogy a ranghellyel való rendelkezés és a ranghely-fenntartás együttesen megfelelően rugalmas keretet ad a zálogkötelezett számára ahhoz, hogy biztosítékot nyújthasson valamely megszűnő hitel helyére lépő új hitelhez. Annak a körülménynek, hogy a ranghely-fenntartás nem tényleges zálogjog, nincs jelentősége, hiszen az új zálogjog megalapítása előtt nincs fennálló követelés, tehát az adós ebben az időszakban való fizetésképtelenné válása nem okozhat hitelezési veszteséget. Megítélésünk szerint a ranghely-fenntartás 1 éves időbeli korlátja sem jelenti a hitelek átstrukturálásának tényleges akadályát, és nem lenne indokolt ennél hosszabb függő helyzet fenntartása.
A tulajdonosi zálogjogot a Javaslat is elismeri, olyan mértékben, amilyen mértékben ez járulékos zálogjog mellett egyáltalán elismerhető. Járulékos zálogjog esetében a tulajdonosi zálogjog is feltételez valamely biztosított követelést, még akkor is, ha ezt, mint a Javaslat teszi, maximálisan kiterjesztően is értelmezzük, úgy, hogy a harmadik személyekkel (tipikusan a dologi adósnak a személyes adóssal) szembeni megtérítési igényen kívül beleértjük azokat az eseteket is, amelyekben a zálogkötelezett maga válik a biztosított követelés jogosultjává. A tulajdonosi zálogjog ennél szélesebb körben való elismerése elvileg nem lehetetlen, jogpolitikai döntést igényel. Járulékos tulajdonosi zálogjog tartalmilag nem nyújtana többet, mint a ranghely-fenntartás (hiszen tényleges követelés hiányában a zálogjogból nem fakad kielégítési jog). Ezzel szemben az önálló zálogjog tulajdonosi zálogjogként való elismerése lényegében annak lehetővé tételét jelentené, hogy egy adós vagyonának meghatározott részét kivonhatja a hitelezői igények kielégítéséül szolgáló fedezetek köréből (kérdés, hogy egy ilyen zálogjog a felszámolási eljárásban hogyan viselkedne). Egy ilyen intézményre tudomásunk szerint eddig nem mutatkozott gyakorlati igény; bevezetésének jogpolitikai indokoltságát nem látjuk.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
