Követelések és jogok az új Polgári Törvénykönyvben

Gazdaság és Jog, 2008/7-8. 25-31. o.

Arra azonban a Javaslat nincs tekintettel, hogy a Szakértői Javaslat a követeléseket és a jogokat nem minősíti dolognak. A Szakértői Javaslat egyértelművé teszi, hogy a követelések és a jogok átruházására a tradíciós kauzális modell alkalmazandó, azaz azok átszállásához egy kötelező és egy rendelkező ügylet szükséges. A Szakértői Javaslat kimondja, hogy adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, a jogot és a követelést pedig a vevőre engedményezni, a vevő köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni, illetve az engedményezést elfogadni. Ez a szabály egyértelművé teszi, hogy a dolog tulajdonjogának átruházásához hasonlóan, a követelés és a jog átruházásához is szükség van kötelező ügyletre, amellyel az eladó az engedményezés mint rendelkező ügylet megvalósítására vállal kötelezettséget. Ezzel összhangban a Szakértői Javaslat átalakította az engedményezés szabályát is annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, hogy a jogok átruházása kauzális tradíciós ügylet, és az engedményezés a birtokátruházást pótolja. Az ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és birtokátruházás szükséges. A Szakértői Javaslat az engedményezés körében azt mondja ki, hogy követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. A Szakértői Javaslat tehát követelések és jogok tekintetében is a kauzális tradíciós modellt követi.
A Javaslat ezzel szemben nehezen értelmezhető. Bár a normaszövegből a Szakértői Javaslattal összhangban a kauzális tradíciós modell olvasható ki, az indokolás e kérdésben rendkívül zavaros. Sem az engedményezéssel, sem az adásvétellel kapcsolatban nem utal sem a változás tényére, sem annak indokára. Az adásvételi szerződés indokolása csupán annyit mond, hogy „[a] Ptk. szabályaitól eltérően a Javaslat az adásvételi szerződés tárgyai közé felveszi a jogokat és a követeléseket. (…) A Javaslat alapján a jogok és a követelések az engedményezéssel szállnak át az engedményesre.” Ez azonban az átruházási modell tekintetében semmilyen eligazítást sem nyújt. Az 5:168. §-hoz fűzött indokolás arról ír, hogy „[h]elyes a jogirodalom és a bírói gyakorlat megközelítése, amely az engedményezést absztrakt jogügyletnek tekinti, így a jogcímnek csak az engedményező és az engedményes közötti jogviszonyban lehet jelentősége, az adós arra nem hivatkozhat.” Ebből úgy tűnik, hogy az engedményezés a Javaslat szerint absztrakt tradíciós ügylet. A 4:15. §-hoz fűzött indokolása ugyanakkor a jogok átruházását konszenzuális ügyletnek minősíti. A normaszövegből úgy tűnik, hogy a Javaslat a jogok és követelések átruházásnak kérdésében jelentősen változtatni kíván a hatályos rendszeren. A komoly értelmezési problémák elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy a Javaslat indokolása tegye egyértelművé a modellválasztást és az azzal járó gyakorlati következményeket.
A Javaslat olyan rendszert hoz létre, amelyben eltérő egyes, dologgá minősített vagyoni értékű jogok valamint a többi vagyoni értékű jog és a követelések jogi státusza. A külön törvény által dolognak minősített vagyoni értékű jogok átruházása a tulajdonátruházás szabályai szerint megy végbe, míg a dolognak nem minősített jogok és a követelések pedig az engedményezés szabályai szerint (5:168. és 5:173.§) ruházhatók át. A szabályozásnak ez a megkettőzése felesleges zavart okoz, hiszen ha a jogalkotó az engedményezés szabályai között biztosítja a jogok és követelések átruházhatóságát, akkor nem világos, hogy e körből miért indokolt egyes vagyoni értékű jogokat dologgá minősíteni, és azok átruházását dologként szabályozni. Ráadásul nem világos az sem, hogy egyes jogok dologgá való minősítésének mi a relevanciája, azok átruházására az adásvétel mellet az engedményezés szabályai irányadóak-e, miben áll pontosan az eltérés a dologgá nem minősített követelések átruházásától.

Első oldal

Előző oldal

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Következő oldal

Utolsó oldal