Követelések és jogok az új Polgári Törvénykönyvben

Szerző: Dr. Gárdos Péter

letöltés

Gazdaság és Jog, 2008/7-8. 25-31. o.


A vizsgált rendelkezés tehát megteremti annak lehetőségét, hogy törvény ilyen tartalmú rendelkezése esetén a törvényben meghatározott vagyoni értékű jog dolognak minősülhessen. Bár az indokolás nem jelzi, hogy milyen vagyoni értékű jogokat lenne célszerű dologgá minősíteni, a jelenleg az Országgyűlés előtt lévő, az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló T/5883. számú törvényjavaslat jó például szolgálhat. A törvényjavaslat 3. § (1) bekezdése szerint a támogatási jogosultság dolognak minősülő mezőgazdasági vagyoni értékű jog, a (2) bekezdés pedig kimondja, hogy a támogatási jogosultság ideiglenes átengedéséhez, tulajdonjogának átruházásához annak átadása nem szükséges.
A törvényjavaslat indokolása kifejti, hogy „[a] jelenleg még hatályos Ptk. 94. § (1) bekezdése értelmében csak birtokba vehető dolog lehet tulajdon tárgya. A pénzre, értékpapírokra, valamint dolog módjára hasznosítható természeti erőforrásokra pedig a tulajdonjog szabályait kell megfelelően alkalmazni. A javaslatban szereplő rendelkezés összhangban van a gazdasági élet általános tendenciáival, miszerint a gyakorlat már nem csak a dolgokon, hanem a vagyoni értékű jogokon is igényli a tulajdon alapítás lehetőségét. A javaslat összhangban az új Ptk. koncepciójával, de azt e kérdésben megelőzve mondja ki, hogy a támogatási jogosultság dolognak minősülő mezőgazdasági vagyoni értékű jog.” A (2) bekezdés tekintetében az indokolás kimondja, hogy „[a] Ptk. 117. § (2) bekezdése értelmében a tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került. Vagyoni értékű jogokon azonban erre nincs lehetőség, ezért szükséges a javaslatnak az a rendelkezése, amely e rendelkezés alkalmazása alól eltérést enged.”
Bár a javaslat valóban összhangban van az új Ptk. Javaslatával, azonban az még a Ptk.-t megelőzően hatályba lépne, így az összhangot a Ptk.-val és a nem a legkorábban 2010-ben hatályba lépő új Ptk.-val kell megteremteni. A javaslat azonban felülírja a Ptk.-nak eddig az egész jogrendszerben érvényesülő logikáját, amely szerint a vagyon dolgokból, jogokból és követelésekből áll, de dolog kizárólag birtokba vehető testi tárgy lehet, és tulajdonjog is csak ilyen tárgyakon állhat fenn. Bár a magyar jogforrási hierarchia nem alkalmas a kódexek speciális kezelésére, a jogalkotó eddig ellenállt a kísértésnek, hogy a Ptk. által definiált alapvető fogalmakat felülírja vagy újradefiniálja.
A törvényjavaslat azonban nem csupán a Ptk. dolog-fogalmát írja felül, hanem a Ptk. tulajdonátruházási rendszerét is. Az átruházás követelményének félretételével ugyanis a javaslat valójában nem mást tesz, mint hogy a Ptk.-ban érvényesülő kauzális tradíciós tulajdonátruházási rendszert megosztja: egyes dolgok tekintetében továbbra is a kauzális tradíció érvényesül, míg a javaslatban szabályozott vagyoni értékű jog tekintetében a konszenzuális modell alkalmazandó.
Míg a vagyoni jogon fennálló tulajdonjog koncepciója értelmezhető, csak a Ptk. szabályozásával ellentétes, addig a tulajdonjog ideiglenes átengedésének a tartalma sem világos. A tulajdonjog átruházásával a vevő megszerzi a dolog feletti teljes hatalmat, és ezt követően a dologgal úgy rendelkezik, ahogy azt jónak látja. A felek legfeljebb kötelmi hatállyal köthetik ki, hogy bizonyos idő elteltét követően kötelesek egy újabb szerződéssel a dolog feletti tulajdonjogot visszaruházni az eredeti tulajdonosra. Nem világos tehát, hogy a jogosultság ideiglenes átengedése tulajdonátruházás, haszonkölcsön, vagy valamilyen új kötelmi vagy dologi jogintézmény-e.

Cikkek

Cikkek