Revision of the rules on charge in the course of the recodification of civil law (in Hungarian)

Author: István Gárdos

download

Polgári Jogi Kodifikáció, 4/2004. page 3-17.

3.2.3.   A zálogjog bejegyzése?

Problémának látom viszont azt, hogy a jogalkotó egy olyan zálogjogot hozott létre, amelynek a fennállásáról a kötelezetten kívül érdekelt harmadik személyek sem szerezhetnek tudomást. E zálogjog nyilvánosságának hiánya azt eredményezi, hogy sem a követelés későbbi megszerzői, sem más hitelezők nem tudnak független forrásból informálódni az adott jog vagy követelés elzálogosításáról. A zálogjogi nyilvántartás közel sem nyújt teljes biztonságot, de a bejegyzés konstitutív hatálya miatt a tekintetben bizonyos lehet az érdeklődő, hogy bejegyzés hiányában - legalábbis harmadik személyekre kiterjedő hatállyal - nem áll fenn zálogjog. Jog és követelés esetében ez a lehetőség (néhány lajstromozott jog kivételével) nem áll az érdekeltek rendelkezésére. Ennek oka nem világos, a jogoknak illetve követeléseknek a dolgokhoz képest nincs olyan sajátosságuk, amely ezt a különbségtételt indokolja. Éppen ellenkezőleg, az ingó dolgok rendes gazdálkodás körében való átruházása általában a zálogjog megszűnését eredményezi, a jogok és követelések átruházása esetére nincs hasonló szabály, tehát elvileg, e zálogjog esetében a dologi hatály erősebben érvényesül, mint az ingó dolgok esetén. Ez nem okoz problémát akkor, ha a felek megelégszenek azzal, hogy zálogjognak csupán kötelmi jogi hatálya legyen. A forgalom biztonságához fűződő érdekek azonban azt követelnék, hogy ez a zálogjog is bejegyzés révén nyilvánosságot kapjon akkor, ha a felek dologi jogi hatályt kívánnak biztosítani számára.

3.2.4.   Kft. üzletrész elzálogosítása

A korlátolt felelősségű társaság üzletrészéről a törvény úgy beszél, mintha birtokba vehető dolog lenne ("a tagok jogait [...] az üzletrész testesíti meg"), tulajdonjog tárgyaként említi, vele kapcsolatban elővásárlási jogot, árverést, megvásárlást és vételárat említ. Az üzletrész-átruházás a gazdasági életben mindennapos ügylet, amely az adásvétel szabályainak megfelelő alkalmazásával valósul meg. Ezzel a megközelítéssel összhangban, a zálogjogi nyilvántartásról szóló korábban hatályos jogszabály, az ingó jelzálogjogok között bejegyezhetőnek (bejegyzendőnek) szabályozta az üzletrészen alapított jelzálogjogot. Szigorúan véve azonban, az üzletrész (szemben például a részvénnyel) nem dolog, hanem vagyoni értékű jogosultságok együttese. Ennek megfelelően és összhangban azzal a hatályos törvényben érvényesülő jogalkotói felfogással, hogy jogon nem lehet jelzálogjogot alapítani az új jogszabály az üzletrészen alapított zálogjog zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésének a lehetőségét már nem tartalmazza. Ebből az következik, hogy mint a jogokon általában üzletrészen a zálogjog létrejön önmagában a zálogszerződés megkötésével. Az üzletrész azonban lajstromozott jog, hiszen az üzletrészt kibocsátó társaságok a cégjegyzékbe be vannak jegyezve, és a cégjegyzék tartalmazza a korlátolt felelősségű társaságok tagjait is. Széleskörű egyetértés van abban, hogy célszerű lenne, ha az üzletrész elzálogosítása bejegyzésre kerülne a cégjegyzékbe. Ehhez csupán az lenne szükséges, hogy a cégjegyzék által tartalmazott adatok kiegészüljenek az üzletrészen alapított zálogjoggal.

Articles

Articles