Proposals for the amendment of the charge provision of the Civil Code (in Hungarian)

Author: Katalin Füredi - István Gárdos

download

Gazdaság és Jog, 7-8/1999. page 24-32

2.         Zálogjog követelésen és jogon

Javaslat:
(1)       A Ptk-ból egyértelműen derüljön ki, hogy követelésen és jogon mind a nyilvántartásba való bejegyzéssel (jelzálogjog), mind pedig bejegyzés nélkül, az okiratok átadásával (a kézizálog szabályi szerint) alapítható zálogjog.

(2)       Mindkét zálogjog esetében a zálogkötelezett legyen köteles az elzálogosított követelés kötelezettjét a zálogjog létesítésével egyidejűleg, a zálogjogosult személyének és annak megjelölésével, hogy a zálogjogosulthoz vagy a zálogkötelezetthez kell teljesíteni, a követelés elzálogosításáról értesíteni. Az elzálogosított követelés kötelezettje, ha a zálogjog jogosultjától kap értesítést, kérheti a zálogjog létesítésének igazolását.

(3)       A jelzálogjog létesítéséhez a zálogszerződésen felül a zálogjognak a közjegyzői nyilvántartásba vagy az elzálogosított jogot tartalmazó nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges, ezért a közjegyzői nyilvántartásról szóló kormányrendeletet és egyes jogok nyilvántartásáról szóló jogszabályokat is ennek megfelelően módosítani kell.

(4)       Ha az elzálogosított követelés a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta előtt válik esedékessé, a követelésen fennálló zálogjog automatikusan átalakul a szolgáltatott dolgon fennálló zálogjoggá, a következő szabályok szerint:

  • a követelésen fennálló zálogjog ingó jelzálogjoggá alakul át, ha a követelésen fennálló zálogjog be volt jegyezve a közjegyzői nyilvántartásba, és a felek megállapodása szerint a szolgáltatott dolog a kötelezett birtokába kerül;
  • a követelésen fennálló zálogjog kézizálogjoggá alakul át, ha a zálogjogosult birtokába kerül a szolgáltatott dolog.

Indokolás:
(1)       A hatályos szabályozás alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy követelésen és jogon milyen fajta zálogjogot lehet alapítani. Az elsődleges cél ezért ennek a jogértelmezési bizonytalanságnak a megszüntetése. Nem lenne indokolt korlátozni azt, hogy követelésen és jogon is a dolgokhoz hasonlóan kétféle módon lehessen zálogjogot alapítani: a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzéssel és e nyilvántartásba való bejegyzés nélkül. Ennek eredményeként lényegében eldől az a szintén vitatott kérdés, hogy a jogokon és követeléseken fennálló zálogjog a jelzálogjog és a kézizálogjog mellett a zálogjogoknak egy harmadik fajtája-e. A válasz az, hogy, a jogokon és követeléseken ugyanolyan szabályok szerint lehet jelzálogjogot vagy kézizálogjogot létesíteni, mint dolgokon csupán két speciális, csak a jogokon és követeléseken fennálló zálogjogra vonatkozó szabály van: az értesítési kötelezettség, és annak rendezése, hogy mi történik, ha a követelést teljesítik; ezek azonban nem teszik külön zálogfajtává e zálogjogokat.

(2)       A követelésen és jogon alapított zálogjog biztonságának erősítése és, a zálogkötelezett zálogjogot hátrányosan érintő rendelkezésének megakadályozása érdekében, valamint azért, hogy az elzálogosított követelés kötelezettje eleget tehessen a 258.§ (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének, szükséges a zálogkötelezett számára előírni az értesítési kötelezettséget. Ez a kötelezettség a hatályos és az azt megelőző szabályozástól a következőkben térne el.

  • Az értesítés nem feltétele a zálogjog létrejöttének, csupán a zálogkötelezett kötelmi jellegű kötelezettsége, amelynek megszegése a szerződésszegés általános következményeit vonja maga után.
  • Diszpozitív jellegű kötelezettség, amelytől a zálogjogosult és a zálogkötelezett eltérően is megállapodhat.
  • Az értesítési kötelezettség a zálogjog keletkezésekor, nem pedig annak érvényesítésekor áll be.
  • Az értesítés elsősorban a zálogkötelezett kötelessége, a jogosulttól származó értesítés esetén az elzálogosított követelés kötelezettjére vonatkozó szabály egyezzen meg az engedményezett követelés kötelezettjére vonatkozó szabállyal (Ptk. 328.§).

A kötelezettnek szóló értesítésben meg kell jelölni a zálogjogosult személyét, és azt, hogy a követelés kötelezettjének a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett kezéhez kell-e teljesítenie - aszerint, hogy a felek a kötelezettség teljesítését követő időre kézi-zálogjogot vagy jelzálogjogot alapítottak-e a kötelezettség tárgyán (lsd. e pont (4) bekezdését).

(3)       A Kormányrendelet kizárólag az ingó dolgokon alapított jelzálogról rendelkezik, így jelenleg nincs lehetőség követelésen és jogon jelzálogjog bejegyeztetésére a közjegyzői nyilvántartásba. Ezért aKormányrendelet módosítása is szükséges. Az ingó jelzálogra vonatkozó szabályokkal megegyezően, a jogokon és követeléseken alapítandó jelzálogjogot abban az esetben kell a közjegyzői nyilvántartásba bejegyezni, ha a zálogjog tárgyát képező jog nincs lajstromba véve, ha ilyen van, akkor ebbe a külön nyilvántartásba.

(4)       Annak érdekében, hogy ha az elzálogosított követelést a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta előtt teljesítik, a követelésen alapított zálogjog ne szűnjön meg, javasoljuk, hogy a Ptk. állapítsa meg a zálogjog törvényi átalakulásának egyik esetét. Ennek eredményeként, a zálogjog átalakítására vonatkozó szabályok szerint (8. pont) a követelést terhelő zálogjog helyébe lépő dolgon fennálló zálogjog rangsora a követelést terhelő zálogjog keletkezésének idejéhez fog igazodni a jövőben a zálogjog szabályainak megfelelően.