Proposals for the amendment of the charge provision of the Civil Code (in Hungarian)

Author: Katalin Füredi - István Gárdos

download

Gazdaság és Jog, 7-8/1999. page 24-32

Bevezetés

1996. illetve részben 1997. májusa óta hatályosak a Polgári Törvénykönyv új zálogjogi szabályai. A Magyar Jogászegylet Bank- és Értékpapírjogi Szakosztálya számos vitát rendezett a törvénymódosítás kapcsán felmerült kérdések tisztázására. Ezeken a vitákon az az álláspont alakult ki, hogy a Ptk. új szabályai alapján nem válaszolhatók meg egyértelműen az új jogintézményekkel (elsősorban az ingó jelzálogjoggal és a vagyont terhelő zálogjoggal) kapcsolatos néhány alapvető kérdés. A vita során szinte egyöntetű támogatást kapott az a gondolat, hogy a zálogjogi szabályok továbbfejlesztése, pontosítása szükséges. Időközben az Igazságügyi Minisztériumban is olyan döntés született, hogy az új zálogjogi szabályokat felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy megoldódjanak a gyakorlatban felmerült problémák, és így a szabályozás valóban alkalmas legyen az eredetileg kitűzött gazdaság- és jogpolitikai célok megvalósítására. Ennek alapján az Igazságügyi Minisztérium felkérte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) - amely évek óta segíti (modelltörvény kidolgozásával és tanácsadással) a közép-kelet európai országokat zálogjogi rendszerük modernizálásában - arra, hogy működjön közre az új törvény felülvizsgálatában. A Gárdos, Benke, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda (az EBRD magyar jogi tanácsadójaként és a Jogászegylet tagjaként), az EBRD (John Simpson) valamint az Igazságügyi Minisztérium (Dr. Nemes András) segítségével - a vitákban felmerült észrevételek alapján - összeállította az itt következő javaslatokat.

A Polgári Törvénykönyv zálogjogi szabályainak módosítására irányuló javaslatok két fő részből tevődnek össze. Az I. rész az anyagi jogi, a II. rész pedig eljárási szabályok módosítására irányuló javaslatokat tartalmaznak. Az EBRD, mint a kormány külső tanácsadója, kizárólag a I. részben foglalt javaslatok összeállításában működött közre, mivel úgy ítélte meg, hogy a II. részben tárgyalt kérdések elsősorban magyar jogi és intézményi sajátosságok alapján válaszolhatók meg. Az EBRD óva intett attól is, hogy esetleges intézményi vitákkal elodázzuk vagy meghiúsítsuk a zálogjog tartalmi reformját. A vitaanyagra érkezett észrevételek alapján azonban úgy ítéltük meg, hogy a hazai gyakorló jogászok széles körében egyetértés van abban, hogy a közjegyzőknek az ingó zálogjog létesítésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatait felül kell vizsgálni, és olyan eljárási szabályokat kell kialakítani, amelyek semmiképpen nem követlenek többet, mint az ingatlan jelzálog létesítése esetén, sőt, amelyek tükrözik az ingó jelzálogjog korlátozott dologi jogi jellegét.

A javaslatok összeállítása során kettős célt tartottunk szem előtt: az itt megfogalmazott javaslatok tartalmi szempontból minél jobban kielégítsék a biztonságos hitelezés igényeit, formai szempontból pedig minél konkrétabban legyenek megfogalmazva, annak érdekében, hogy a vita lezárását követő tényleges jogalkotás számára világos és jól használható alapul szolgáljanak.