A közvetítői eljárás

Szerző: Dr. Tomori Erika - Dr. Pető Márk

letöltés

Napi Gazdaság, 2005/április

A feleket egy harmadik, pártatlan személy, a szakképzett közvetítő segíti a közös érdekek elfogulatlan egyeztetésében, az álláspontok közelítésében, a felek közötti megállapodás megfogalmazásában, és a konfliktus ilyen módon történő megoldásában. A közvetítők névsorát az Igazságügyi Minisztérium névjegyzéke tartalmazza (www.im.hu).

A közvetítő a megállapodáshoz vezető folyamatot elősegíti, de - szemben a bíróval -szerepe csak közvetett: ő maga nem foglal állást a vitában, nem folytat le bizonyítási eljárást, nem állapít meg felelősséget, nem feladata a döntések meghozatala. A tényleges egyezkedés a vitás felek között zajlik, maga az egyezség is ennek a vitának, a kialakuló véleményazonosságnak az eredménye.

A közvetítésnek számos előnye van a hagyományos bírói úttal szemben. A mediáció egyik leglényegesebb - és a bírósági eljárásoktól leginkább elütő - vonása annak önkéntes jellege. A felek önként, közösen kezdeményezhetik az eljárást, és bármikor kiléphetnek abból. Míg a bíróság elé került jogvitát a bíróság irányítja, méghozzá szigorú eljárási rend szerint, addig a közvetítési eljárásnak a Törvény mindössze a főbb elveit rögzíti (így pl. a közvetítő pártatlanságát, a felek meghallgatásának követelményét): az a felek és a közvetítő által közösen kialakított szabályok szerint kerül lefolytatásra, és minden eljárási cselekményhez a felek kölcsönös megegyezése szükséges. Mivel az eljárás eredményeként létrejövő megállapodás nem kikényszeríthető, annak megvalósulása egyedül a felek önkéntes elhatározásán múlik, amely azonban a megállapodás kompromisszumos jellegéből fakadóan általában biztosított.

A közvetítői eljárás költségei a peres eljárás költségénél lényegesen alacsonyabbak, nincs illetékfizetési kötelezettség, a közvetítői díj mértékében pedig a felek szabadon állapodnak meg. A közvetítői eljárás gyors: szemben az esetleg több évig húzódó perrel, néhány nap, esetleg néhány hét alatt lezárható.

A fő szabály szerint nyilvános perekkel szemben a közvetítés teljes diszkréciót biztosít. A közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli, az eljárásban csak az vehet részt, akinek jelenlétéhez a felek hozzájárulnak, és a felek akaratuk ellenére nem kötelezhetők semmiféle tény vagy információ kiszolgáltatására.

Végezetül a közvetítői eljárás lehetőséget teremt arra, hogy felek közötti kapcsolat fennmaradjon, és kölcsönösen kielégítő megoldás szülessék a vita rendezésére: azaz mindkét fél nyertes legyen.

Budapest, 2005. április

1 2
Következő oldal
Utolsó oldal

Napi Gazdaság cikkek

Napi Gazdaság cikkek