Az MNB új ajánlása: fókuszban az ösztönzési rendszerek és érdekkonfliktusok kezelése

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég kiadott ajánlásaiban a biztosítási alapú befektetési termékek (IBIP) értékesítése kapcsán fogalmazza meg elvárásait, a jó és rossz gyakorlatot az érdekkonfliktusok azonosításával és kezelésével kapcsolatban. Ahogy arról korábban beszámoltunk (link: itt), az MNB két témavizsgálatot is végzett, amelyek során 17 biztosítási többes ügynök és alkusz tevékenységét vizsgálta meg, és számos jogszabálysértést tárt fel. Az MNB ajánlás célja, hogy a piaci szereplők hatékonyabban azonosítsák és kezeljék az értékesítés során felmerülő érdekellentéteket, megóvva ezzel az ügyfelek érdekeit. Az ajánlás címzettjei: a biztosítók és a biztosításértékesítők.

Mit vár el az MNB az érdekkonfliktusok kezelésében?

Az MNB ajánlás egyértelműen megfogalmazta, hogy az összeférhetetlenségi szabályzatnak az adott intézmény egyedi körülményeire kell reflektálnia. A szabályzat nem lehet általános vagy formális. Formálisnak minősül a szabályzat például, ha csak a jogszabályi rendelkezéseket tartalmazza, vagy csupán arról rendelkezik, hogy az összeférhetetlenséggel és intézkedésekkel kapcsolatos feladatokért mely szervezeti egység vagy személy felelős.

Az intézménynek részletesen dokumentálnia kell az érdekkonfliktusok azonosításának folyamatát és szempontjait, valamint az érdekkonfliktust eredményező helyzeteket. A szabályzatnak gyakorlati megoldásokat kell nyújtania az ügyfelek érdekei sérelmének megelőzésére, nem elegendő kizárólag utólagos ellenőrzésekre hagyatkozni. Rossz gyakorlatnak számít, ha egy intézmény az érdekkonfliktusokat kizárólag oktatásokkal próbálja kezelni.

Az MNB kiemelt figyelmet fordít a díjazási struktúrák átláthatóságára.

Az ösztönzési rendszert átfogó elemzésnek kell alávetni. Külön értékelni, elemezni kell az intézményi és az egyéni szinteken jelentkező kockázatokat. A díjazási különbségek azonosítását konkrét adatokkal és az összehasonlítást megkönnyítő megoldásokkal kell alátámasztani, e nélkül az ösztönzési rendszer elemzése nem lehet megalapozott.

Az MNB elvárja, hogy amennyiben két versengő termék jutalékai között 20%-os vagy ennél nagyobb különbség van, az intézmény vélelmezze az érdekkonfliktus fennállását, és vezessen be megfelelő intézkedéseket. Fontos azonban, hogy kisebb különbségek esetén is figyelni kell az érdekkonfliktus lehetséges kockázataira.

Jó gyakorlatként említi az MNB, ha

a) a biztosító (termékgazda) a versengő IBIP-termékek esetében azonos szintű díjazást alkalmaz az értékesítési partnereknél,

b) a közvetítő a saját értékesítőinél a termékgazdáktól független, teljesítmény- és minőségalapú díjazást (pl. fix összegű díjazás termékcsoportonként vagy éves díj alapján meghatározott fix arányú díjazás) alkalmaz.

A termékgazda által nyújtott ajándék érdekkonfliktust eredményezhet, ezért az MNB javaslatokat fogalmaz meg ezek elfogadásának korlátaira.

A még nem kezelt érdekkonfliktus észlelése esetén az MNB elvárja, hogy az intézmény a szabályzat felülvizsgálatát 30 napon belül kezdje meg, a szükséges intézkedéseket pedig legkésőbb 60 napon belül hajtsa végre. Rendkívüli felülvizsgálat indokolt, ha az értékesítéssel kapcsolatos panaszok száma az előző félévhez képest 20%-kal növekszik.

Az MNB ajánlás fentiek mellett további elvárásokat fogalmaz meg szervezeti kérdésekkel, ellenőrzésekkel, visszaméréssel kapcsolatosan is.

A teljes ajánlás az MNB honlapján (itt) érhető el.

Szerzők: dr. Kovács Zsolt és dr. Papp Veronika

Vissza a hírekhez