Az ingó jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog a Ptk.-módosítás után

Gazdaság és Jog, 2001/10. 13-18. o.

8.         a vagyont terhelő zálogjog

8.1.      Hasonlóságok az ingó jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog között

A második novella, az előző pontban írt felismerést tükrözve, az ingó jelzálogjogot és a vagyont terhelő zálogjogot rokon intézményekként szabályozza. Olyan mértékben dominálnak ezek a sajátosságok, hogy érvényesülésük független attól, hogy adott esetben a vagyonba az ingók mellett ingatlanok is tartozhatnak. Az ingó jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog közötti legfontosabb rokonító elemek a következők:

1. Mindkettő jelzálogjognak tekinthető.
2. Mindkettő a zálogszerződés közokiratba foglalásával valamint a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre (kivéve azokat az eseteket, amelyekben külön jogszabály előírása alapján a zálogjog a zálogtárgyat nyilvántartó lajstromba való bejegyzéssel jön létre).
3. A zálogtárgyak meghatározása a vagyont terhelő zálognál mindig, az ingó jelzálogjognál pedig tipikusan a körülírással történik.
4. A zálogjog a vagyont terhelő zálognál mindig, az ingó jelzálogjognál pedig a felek ilyen tartalmú megállapodása esetén kiterjed a jövőben megszerzett dolgokra is.
5. A zálogjog megszűnik a vagyont terhelő zálognál mindig, az ingó jelzálogjognál pedig általában a kötelezett tulajdonából kikerülő dolgok felett.
6. Az előző három bekezdésben írtak miatt mindkét zálogjog alkalmas egyedeiben változó dologösszesség elzálogosítására.
7. A zálogjog ranghelye mindkét esetben főszabály szerint a bejegyzéshez kötődik, ez alól mindkét esetben logikusan kivételt képeznek, azaz elsőbbséget élveznek a bejegyzés és a rendelkezési jog megszerzése közötti időben keletkezett zálogjogok. (A vagyont terhelő zálogjog esetében két további kivétel van, ezek közül jelentősége annak van, amely szerint a bejegyzés idejétől függetlenül elsőbbséget élveznek a „más” nyilvántartásba, azaz a lajstromokba bejegyzett jelzálogjogok, így például az ingatlan jelzálogjog. Ez azt jelenti, hogy ha a vagyonba ingatlan is beletartozik, de azon az ingatlanon jelzálogjogot létesítenek az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzés útján az ingatlan jelzálogjog megelőzi a vagyont terhelő zálogjogot, akkor is, ha ez utóbbit korábban létesítették.)

8.2.      A vagyont terhelő zálogjog sajátossága

A vagyont terhelő zálogjogot az első novellával megegyezően, továbbra is csak jogi személy illetve, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel, gazdasági társaság alapíthat. Vagyont terhelő zálogjog tárgyaként (ilyen értelemben vagyonként) a zálogkötelezett vagyonának egésze vagy egy része szolgálhat. Az így meghatározott vagyonba beletartozhatnak ingók, ingatlanok és egyéb lajstromozott dolgok, valamint átruházható jogok és követelések. Ha a vagyont terhelő zálogjog tárgyát a kötelezett vagyonának egy része képezi, akkor ez olyan rész kell, hogy legyen, amely alkalmas önálló gazdasági egységként való működtetésre. Ez lehet például egy gyártelep, kereskedelmi egység, vagy kiszolgáló szervezet. A felek belátására lehet bízni, hogy egy adott dologösszességet vagyonnak tekintenek-e vagy sem. Amint ezt az előzőekben láttuk, a második novellával intézményesített vagyont terhelő zálogjognak az ingó zálogjoghoz képest már nem megkülönböztető sajátossága, hogy a zálogtárgyat körülírással lehet meghatározni, és az sem, hogy a zálogtárgyat alkotó dologösszesség egyedei változhatnak. Az új szabályozás szerint a vagyont terhelő zálogjog leglényegesebb megkülönböztető tartalmi eleme az igényérvényesítés sajátos módja, amely lehetővé teszi azt, hogy a jogosult a vagyon egységének fenntartásával keressen kielégítést. Ez mindenki számára hasznos lehetőség, hiszen egy működő vagyontömeg általában értékesebb, mint az azt alkotó dolgok egyenként, a gazdálkodás folytonosságának fenntartása révén pedig a munkavállalókkal és a kereskedelmi partnerekkel kötött szerződések folyamatossága jobban biztosítható. A felek a zálogszerződésben szabályozhatják az igényérvényesítés módját. Ennek hiányában a zálogjogosult választhat, hogy a „vagyon egységének fenntartása mellett”, vagy pedig hagyományos úton keres-e kielégítést. Azt gondolom, hogy ez a szabály jelentős lépés egy új irányba, ez egy olyan szabály, amely megérdemli, hogy a gyakorlatban sikere legyen. Ha ehhez további jogalkotás szükséges, az ehhez szükséges felhatalmazást — legalábbis a bírósági út mellőzésével történő értékesítésre vonatkozóan — tartalmazza a Ptk.

Első oldal

Előző oldal

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Következő oldal

Utolsó oldal