Szerző: Dr. Gárdos István
Gazdaság és Jog, 2001/10. 13-18. o.
Ingó dolgokon jelzálogjog — az első novella által bevezetett rendszerrel megegyezően — a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzéssel alapítható. Ezzel a nyilvántartással kapcsolatban köztudott, hogy — az ingatlannyilvántartástól eltérően — elsősorban nem az elzálogosított dolgok, hanem a zálogkötelezettek nyilvántartása, benne keresni csak a kötelezettek, nem pedig a zálogtárgyak szerint lehet. Ez időnként a szabályozással illetve a nyilvántartási rendszerrel szembeni kritikaként fogalmazódik meg, és a második novella előtt voltak olyan remények, hogy „el lehet rendelni” a zálogjogi nyilvántartás reálfóliummá való átalakítását. Kétségtelen, hogy a reálfólium nagyobb biztonságot jelent a hitelezők számára, és az ingó jelzálogjognak jelentős korlátja, hogy a zálogjogi nyilvántartás a personálfólium elvén alapul. Ez azonban olyan korlát, amely nem a jogalkotónak vagy a nyilvántartás vezetőjének a hibája, hanem az ingó jelzálogjog szükségszerű sajátossága. Abból a tényből kell adottságként kiindulnunk, hogy az ingóságok számos ok miatt, amelyek közül elsődlegesek az ingók fizikai sajátosságai (az ingók számosak, általában tömegszerűek, ugyanakkor mégis nagyon sokfélék, helyük, alakjuk könnyen változtatható stb.), tipikusan nincsenek és nem is lehetnek lajstromba véve. Az ingó zálogjogi nyilvántartás ezért nem lehet reálfólium.
Az előzőekben írt általános törvényszerűségekhez képest vannak kivételek, mint például a hajók és a repülőgépek, amelyek lajstromozott, ennek alapján egyedileg beazonosítható jószágok, és ezért elzálogosításuk is e lajstromokba való bejegyzés útján történik. A reálfóliumból fakadó előnyöket úgy lehet szélesebb körre kiterjeszteni, hogy kiterjesztjük azoknak az ingóságoknak a körét, amelyek esetében a zálogjog alapítása a főszabálytól eltérően nem a zálogjogi nyilvántartásba, hanem az adott dolgot nyilvántartó lajstromba való bejegyzéssel történik. Az ilyen külön szabályozásra a Ptk. lehetőséget is ad. Kézenfekvő és gyakorlati szempontból is jelentős példaként a gépjárműveket említhetjük, amelyek, a hajókhoz és repülőgépekhez hasonlóan, lajstromozva vannak. A gépjárművek tulajdonjogával vagy jogi státuszával kapcsolatos lényeges változások mind e nyilvántartáson keresztül történnek, az átruházás során nem kerülhető meg a nyilvántartással kapcsolatos hatósági eljárás. Célszerű lenne ezért, ha gépjárműveket terhelő jelzálogjogot is e nyilvántartásba való bejegyezéssel lehetne alapítani.
Az ingó dolgok és az ezeken alapított jelzálogjogokat tartalmazó zálogjogi nyilvántartás fent írt sajátosságából adódik az a sajnálatos, de figyelmen kívül nem hagyható körülmény, hogy az ingóságok azonosítása, egymástól való megkülönböztetése, sorsuk megbízható nyomon követése általában nem lehetséges. A zálogjog alapításakor, a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzéskor a közjegyző csupán azt tudja megállapítani és tanúsítani, hogy a felek előtte megjelentek és a szerződésben foglalt nyilatkozatot tették. Míg lajstromozott dolgok esetében számos garancia alapján számíthatunk arra, hogy a zálogjog tárgya valóban létezik és a zálogkötelezettnek rendelkezési joga van felette, addig a zálogjogi nyilvántartás nem alkalmas arra, hogy a dolog státuszáról és annak változásáról megbízható információval szolgáljon. Így van ez a zálogjog létesítését követően is. Nincs és nem is teremthető intézményes garancia például arra, hogy a tulajdonosváltozások a nyilvántartásban megjelennek. Azt mondhatjuk tehát, hogy a zálogjogi nyilvántartás a tények sokkal szűkebb köréről szolgáltat megbízható információt, funkciója lényegesen korlátozottabb, mint az ingatlan nyilvántartásé és más lajstromoké. A zálogjogi nyilvántartás csak kiindulási alapként szolgálhat valamely ügylethez kapcsolódóan elvégzendő jogi vizsgálathoz, szerepe lényegében a figyelemfelhívásra korlátozódik. Fontos, hogy a jogi szabályozás e tekintetben ne legyen félrevezető, ne keltsen hamis illúziókat. Ebből a szempontból hibás volt a korábbi szabályozás, amely a zálogjogi nyilvántartást lényegében az ingatlan nyilvántartással azonos képességekkel ruházta fel. Ezt korrigálta a második novella, amely a realitásokkal összhangban a zálogjogi nyilvántartás közhitelűségét a bejegyzett zálogjogot alapító szerződés létrejöttére korlátozta.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
