A zálogjog felülvizsgálata a polgári jogi kodifikáció keretében

Szerző: Dr. Gárdos István

letöltés

Polgári Jogi Kodifikáció, 2004/4. 3-17. o.

2.2.      AZ INGÓ JELZÁLOGJOG FAJLAGOSSÁGA

2.2.1.   A dologi jog egyediségének elve

A dolog szolgáltatására irányuló szerződéses kötelezettségek meghatározhatóak akár egyedileg, akár pedig fajlagosan, azonban a fajlagosan meghatározott szolgáltatások tejesítése is egyedi dolgokkal történik. A tulajdonátruházásra irányuló szerződés közvetett tárgya, az átruházandó dolgok meghatározása lehet fajlagos, a szerződés teljesítésének eredményeként megszerzett tulajdonjog közvetett tárgya azonban mindig egyedi, sohasem fajlagos. Ugyanez a helyzet kézizálogjog esetében is; függetlenül attól, hogy a szerződésben egyedileg vagy körülírással volt meghatározva a zálogjog tárgya, a zálogjog azokon a konkrét dolgokon jön létre, amelyeket a zálogjogosult részére átadtak. Az egyediség a dologi jogok egyik alapelve; dologi jog "tárgya mindig csak egyedileg meghatározott dolog lehet". "Ez azt jelenti, hogy a dologi jogok mindig csak egyes, individualizált dolgon állnak fenn, dologösszességeken általában nem. Így például egy vállalkozás vagyona vagy egy raktár tartalma lehet adásvétel tárgya, a tulajdon azonban az összesség egyes elemeire, az egyes dolgokra nézve száll át, ezek a tulajdonjog közvetett tárgya". A lajstromozott dolgokon alapított jelzálogjog és a kézizálogjog esetében ez az elv megfelelően érvényesül. Mind a jogalkotás, mind pedig a jogszabály értelmezése szempontjából alapvető kérdés azonban, hogy mennyiben tud a nem lajstromozott ingó dolgon alapított jelzálogjog megfelelni az egyediség követelményének.

Cikkek

Cikkek