A zálogjog felülvizsgálata a polgári jogi kodifikáció keretében

Szerző: Dr. Gárdos István

letöltés

Polgári Jogi Kodifikáció, 2004/4. 3-17. o.

2.5.      A JÖVŐBENI ZÁLOGJOG

Az ingó jelzálogjog fajlagos és dinamikus jellegéből következik, hogy ki kell, hogy terjedjen az ingó vagyontárgyak körülírással meghatározott körébe a zálogjog alapítását követően bekerülő dolgokra. Ez is az ingóknak mint forgóeszközöknek a gazdálkodásban betöltött szerepéből fakadó sajátosság; egyúttal ellentételezése annak, hogy e folyamatban a dolgok egy része kikerül a zálogtárgyak köréből.

Az első novella "A zálogjog tárgya" címszó alatt - általános jelleggel, a zálogjog valamennyi fajtájára vonatkozóan - úgy rendelkezett, hogy a zálogjog kiterjedhet olyan dologra is, amely felett a zálogkötelezett a zálogszerződés megkötése után szerez rendelkezési jogot. Szó szerinti olvasatban ez a szabály azt jelentette, hogy a zálogjog létrejön, megalapítható, függetlenül attól, hogy a zálogkötelezettet megilleti-e az adott dolog feletti rendelkezési jog. Ez azonban nyilvánvaló képtelenség, hiszen a zálogjog alapítása a dolog feletti rendelkezési jog gyakorlásának egyik esete, tehát zálogjog alapításának előfeltétele, hogy a zálogkötelezett a zálogtárgy felett rendelkezési joggal rendelkezzen; következik ez a nemo plus iuris elvéből és a tételes szabályokból is. Zálogjog tehát rendelkezési jog hiányában nem alapítható. A jogszabály célja valójában az volt, hogy lehetővé tegye feltételes jelzálogjog létesítését, úgy, hogy a zálogjog automatikusan létrejön a feltétel bekövetkezésével azaz a zálogtárgy feletti rendelkezési jog megszerzésével. Az igazi szabályozási kérdés tehát az, hogy mikor jön létre a zálogjog, és hogyan alakul a zálogjogok rangsora. Az első novella a jövőbeni zálogjog megengedése tekintetében előrelépést jelentett, annak jellegével és tartalmával kapcsolatban azonban bizonytalanságot eredményezett. A második novella megerősítette a jövőbeni zálogjog intézményét, és tisztázta a rangsorral kapcsolatos valamint egyéb vitatott kérdéseket: jövőbeni zálogjog alapítása csak az ingók és a követelések körében lehetséges; a zálogjog a bejegyzés ellenére sem hatályos addig, amíg a zálogkötelezett a rendelkezési jogot meg nem szerezte.

Cikkek

Cikkek