A zálogjog felülvizsgálata a polgári jogi kodifikáció keretében

Szerző: Dr. Gárdos István

letöltés

Polgári Jogi Kodifikáció, 2004/4. 3-17. o.

2          INGÓ JELZÁLOGJOG

2.1.      AZ INGÓ JELZÁLOGJOG SAJÁTOS JELLEGE

Amint azt a következőkben részletesen kifejtjük, a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzéssel alapított ingó jelzálogjog számos lényeges tekintetben eltér a hagyományos ingatlan jelzálogjogtól illetve minden olyan jelzálogjogtól, amely dologlajstromba való bejegyzés révén alapítható.

Az ingóságok fizikai és jogi természetéből fakadóan, a zálogtárgyak nincsenek lajstromozva, és a zálogjog tárgyának egyértelmű egyedi meghatározása (más hasonló dolgoktól való megkülönböztetése) általában nem lehetséges, a zálogtárgy mind a zálogszerződésben, mind pedig a nyilvántartásban körülírással van meghatározva.

A mindennapi élet és a gazdasági forgalom tipikus eseteiben a tulajdonátruházás az adott dolog tekintetében megszünteti a zálogjogot, és ezzel lehetővé teszi a tehermentes tulajdonszerzést, a zálogjog ugyanakkor kiterjed a zálogkötelezett meghatározott körbe tartozó, utóbb megszerzett vagyontárgyaira is. Az ingó jelzálogjog a gazdasági életben tipikusan fajlagos jellegű, tárgyát egyedeiben változó dologösszesség alkotja.

Amint a következőkben részletesen kimutatjuk, az ingó jelzálogjog esetén csak korlátozottan érvényesülnek a zálogjog klasszikus elvei, így különösen a zálogjog egyedisége és dologi jogi hatálya, a Janus-arcú zálogjog ebben az esetben a kötelmi jogi arcából többet mutat, mint a dologi jogiból. A forgalom biztonsága érdekében jóhiszemű harmadik személy jogszerzése erősebb védelemben részesül, mint a zálogjog jogosultjáé. Mindezek alapján az ingó jelzálogjogot az ingatlan (és a lajstromozott ingó dolgokon fennálló) jelzálogjogtól elkülönítetten, mint önálló
(al-)fajt kellene szabályozni, úgy, hogy világosan kirajzolódjanak alapvető sajátossági.

Megfontolásra javasolnám az ingó jelzálogjog (valamint az ehhez sok tekintetben hasonló immateriális javakon alapított zálogjog és a vagyont terhelő zálogjog) esetében kodifikált módon megkülönböztetni a zálogjog alapításának kötelmi és dologi hatályú következményeit. Míg a klasszikus ingatlan jelzálogjog esetében zálogjogról dologi hatály nélkül nem érdemes beszélni, ez utóbbi esetekben a zálogjogból fakadó kielégítési jognak - éppen e zálogjogok dologi jogi jellegének korlátozottsága miatt - úgy is van értelme, ha az pusztán kötelmi hatályú.

Cikkek

Cikkek