Várható változások a csődjögi szabályokban III.

Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Zrónik Edina

letöltés

Napi Gazdaság, 2005/november

Várható változások a csődjogi szabályokban III.

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai cikksorozatuk utolsó részében folytatják az új csődtörvény koncepciójának kereteit jelentő legfontosabb rendelkezések bemutatását.

A hatályos csődjogi szabályozásban a csődtömeg védelme az eljárást megindító kérelem benyújtása és az esetleges csődnyitás között kellő mértékben nem biztosított. Ezért a Koncepció célja a csődvagyon kiürítésének megakadályozása, amit egyik oldalról az adósi kérelemre indult eljárásokban vagyonfelügyelő, a hitelező kérelmére indult eljárásokban ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésével, másik oldalról az adósnak biztosított moratóriummal valósít meg. A moratórium az adós kérelmének benyújtását követő nap 0 órájától áll majd be.

A reorganizáció szabályait úgy kell kialakítani, hogy az adós e folyamat mielőbbi megindításában érdekeltté váljon. A reorganizációs tervről való szavazás hitelezői csoportokban történik, a terv jóváhagyásához főszabályként valamennyi hitelezői csoport hozzájárulásához szükség lesz, mégpedig mind a hitelezői csoport által képviselt hitelezők szám szerinti többségére, mind a hitelezői csoport által képviselt követelések nagysága szerinti többségére. Külön csoportot kell, hogy képezzenek a dologi biztosítékkal rendelkező hitelezők, illetve a csődhitelezők. A hitelezői csoport többségének jóváhagyása a csoport azon tagjaira is kötelező, akik maguk nem támogatták a terv elfogadását. Továbbá, a szabályozásnak azt is biztosítania kell, hogy a bíróság a törvényben meghatározott együttes feltételek fennállása esetén akkor is jóváhagyhassa a reorganizációs tervet, ha a hitelezői csoportok valamelyike a terv elfogadása ellen foglalt állást. A reorganizációs terv jóváhagyásának azonban ebben az esetben feltétele, hogy a dologi hitelbiztosítékkal rendelkező hitelező az őt egyébként megillető joggal értékében megegyező mértékű kompenzációra tarthasson igényt (pl. időszakos kifizetések vagy kamatok formájában).

Az új törvény megállapítja a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek vétkességi alapú felelősségét arra az esetre, ha annak ellenére működtették tovább a társaságot, hogy tudták vagy tudniuk kellett volna, hogy a fizetésképtelenségi helyzet elkerülhetetlen. Ezzel párhuzamosan az új társasági törvényben is rögzíteni kell, hogy a vezető tisztségviselő a fenyegető fizetésképtelenség beálltát követően mindenekelőtt a társaság hitelezőinek érdekeit figyelembe véve jár el. Amennyiben a bíróság megállapítja a vezető tisztségviselő felelősségét, a vezető tisztségviselőt kötelezni kell arra, hogy magánvagyonából részben vagy egészben pótolja a csődtömeg hiányát. A vezető tisztségviselők felelőssége egyetemleges, de kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy mindent megtett a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében.

A Koncepció kidolgozásra javasolja a vezető tisztségviselőkre irányadó ún. szakmai diszkvalifikáció szabályait annak érdekében, hogy a bíróság a gazdasági társaság ügyvezetésétől szakmai alkalmatlanság okán eltilthassa a vezető tisztségviselőt, ha korábbi tevékenysége során a rá irányadó szabályokat szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte, és ezzel közrehatott a társaság fizetésképtelenné válásában.

A hatályos törvényhez képest alapvetően megváltozik a hitelezők és a fizetésképtelenségi szakértő (vagyonfelügyelő, csődgondnok, felszámoló) szerepe. A Koncepció a fizetésképtelenségi szakértőnek ténylegesen szakértői, ellenőri szerepet szán, önálló döntési lehetősége csak akkor lesz, ha a hitelezők nem élnek jogosítványaikkal. Az új szabályozás erősíteni kívánja azt a szemléletet, hogy a felszámoló csak hitelezői felhatalmazással vállalhasson a csődtömeg terhére további kötelezettségeket, emellett biztosítani kell a hazai jogban nem ismert vagy nem megfelelően szabályozott jogintézmények bevezetését, illetve alkalmassá tételét is reorganizációs célú megállapodások létrehozására (pl. hitelezői követelések tagsági jogra történő átalakítása, az adós önállóan működtethető szervezeti egységeinek önálló jogi személyiséggel történő felruházása stb.).

A Koncepció megvalósítását szolgáló jogalkotásra előreláthatólag több lépésben kerül sor. Először, talán még ez évben, sor kerül a hatályos Csődtörvény módosítására, azokban a kérdésekben, amelyek a legsürgősebbek illetve viszonylag egyszerűen megvalósíthatóak. Ezt követően születne meg az egységes, új csődtörvény, amely remélhetően korszerű és stabil szabályozási hátteret biztosítana e rendkívül fontos jogintézmény számára.

Budapest, 2005. november

Napi Gazdaság cikkek

Napi Gazdaság cikkek