Szerző: Dr. Tomori Erika - Dr. Stadler Endre
Változnak az apportálás szabályai
A társasági és cégtörvény tervezett módosításáról szóló sorozat negyedik részeként a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai a nem pénzbeli hozzájárulás módosuló szabályait mutatják be.
A hatályos társasági törvény három helyen: (i) a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályok között, (ii) a korlátolt felelősségű társasági, valamint (iii) a részvénytársasági résznél tárgyalja a nem pénzbeli hozzájárulás szabályait.
A saját részvényre vonatkozó rendelkezések javasolt módosításához hasonlóan a nem pénzbeli hozzájárulásnak az igazságügyi tárca által módosítani javasolt szabályozásához a jogi hátteret a 2. számú Európai Gazdasági Közösségi Irányelv biztosítja. Az Irányelv szabályai hitelező- és tőkevédelmi szempontból fogalmaznak meg elvárásokat az uniós tagállamok jogalkotásával szemben.
A javaslat a nem pénzbeli hozzájárulás szabályozást - a jelenlegi struktúrát megőrizve - kiegészíti az Irányelvnek a nem pénzbeli hozzájárulással szemben támasztott további tartalmi követelményeivel, az apport értékelésének, valamint az apport rendelkezésre bocsátásának szabályaival.
A javaslat kitágítja a nem vagyoni hozzájárulás tartalmi elemeinek körét a követeléssel, ennek megfelelően engedményezhető követelés is lehet nem vagyoni hozzájárulás tárgya. Az engedményezhető követelések körének meghatározásához a Ptk. szolgál kisegítő szabályként: eszerint nem engedményezhető az olyan követelés, amelynek teljesítése az engedményező személyéhez kötött, illetve amelynek az engedményezését jogszabály vagy szerződés tiltja. Ezzel szemben javaslat a részvénytársaság tekintetében az apport köréből kifejezetten kizárja az alapító, illetve a részvényes munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását.
Míg a korlátolt felelősségű társaság esetében csak lehetőség, addig a részvénytársaságnál kötelező a társaságon kívüli, független könyvvizsgáló alkalmazása az apport értékének előzetes felülvizsgálatakor. A független könyvvizsgálói jelentést az alapító okirattal együtt kötelező lesz megküldeni a cégbíróságnak is, és - a nyilvánossági kontroll biztosítása érdekében - egyúttal a részvénytársaságnak gondoskodnia kell a független könyvvizsgálói jelentésnek a Cégközlönyben történő közzétételéről.
A javaslat - a hatályos szabályokhoz képest - pontosítja a könyvvizsgáló feladatkörét az apport értékelésekor. Ennek értelmében a könyvvizsgáló nem megállapítja, hanem felülvizsgálja a társaság alapítói által már előzetesen megállapított értéket. A javaslat ki kívánja zárni azt, hogy a könyvvizsgálói jelentésben meghatározott értéknél magasabb értékben kerüljön meghatározásra az apport értéke, másrészt a részvénytársaság módosuló szabályai szerint az alapítók írásban, az alapító okirat mellékletében indokolást kötelesek adni abban az esetben, ha az általuk megállapított apport érték alacsonyabb a könyvvizsgáló által megállapítottnál. Az alapítók írásbeli nyilatkozatát az alapító okirattal együtt kötelező lesz megküldeni a cégbíróságnak.
A jelenlegi szabályozás szerint mind a korlátolt felelősségű társaság, mind pedig a részvénytársaság esetében a társaság cégbírósági bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha a nem pénzbeli hozzájárulást az alapító a társaság rendelkezésére bocsátotta. A javaslat - amellett, hogy főszabályként továbbra is megőrzi a társasági törvény kapcsolódó, jelenlegi előírásait - teret enged az Irányelvnek az apport szolgáltatás időtartamára vonatkozó, bizonyos szempontból enyhébb rendelkezéseinek. A módosítás kisegítő szabályként rögzíti: amennyiben a nem pénzbeli hozzájárulás együttes értéke nem éri el a törzstőke 25%-át, úgy a társasági szerződés (alapító okirat/alapszabály) - legkésőbb a társaság cégbejegyzésétől számított ötödik év végéig - lehetőséget biztosíthat a nem pénzbeli hozzájárulás későbbi szolgáltatására.
A javaslat szerint nem tartozik helytállni az apportot szolgáltató tag az apport értékéért, amennyiben azt a könyvvizsgáló felülvizsgálta. A tag helytállási időtartama - a nem pénzbeli szolgáltatástól számított öt év - alatt a társasággal szemben elrendelt felszámolási eljárás esetén az apportot szolgáltató tag (részvényes) felelőssége megállapításának kezdeményezésére a társaság bármelyik hitelezője jogosult.
Megfelelve az Irányelv hitelező- és tőkevédelmi előírásainak a javaslat korlátlanul és egyetemlegesen felelőssé teszi mindazon társasági tagokat (részvényeseket), akik a nem pénzbeli hozzájárulás értékét - annak szolgáltatásakor - tudomásuk ellenére a valóságosnál magasabb értékben fogadtatták el a társasággal, illetve egyébként csalárd módon jártak el.
Budapest, 2003. július
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.