Removal of a Company Member from the Managing Director Position (in Hungarian)

Author: Erika Tomori - Zoltán Puskás

download

Napi Gazdaság, August/2005

A társasági tag visszahívása az ügyvezetői tisztségből

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai a legújabb bírósági gyakorlat tükrében ismertetik, hogy a korlátolt felelősségű társaságok taggyűlése milyen szabályok szerint hívhatja vissza az olyan ügyvezetőt, aki egyben a társaság tagja.

A korlátolt felelősségű társaságok egy részénél a társaság tagja egyben az ügyvezető is. Kérdés, hogy vajon az a tag, aki egyben a társaság ügyvezetője is, szavazhat-e az ügyvezető visszahívásáról, vagy őt a határozatképesség megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) szerint [Gt. 18. § (5) bekezdés] a taggyűlési határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag, akit a határozat - többek között - kötelezettség vagy felelősség alól mentesít. A gyakorlat sokáig úgy értelmezte ezt a rendelkezést, hogy az a tag, aki egyben ügyvezető, az ügyvezetői tisztségből való visszahívásáról nem szavazhat a taggyűlésen, mert a visszahívás őt az ügyvezetői kötelezettség és felelősség alól mentesíti.

A fenti értelmezéssel ellentétes álláspontot foglalt el a Fővárosi Ítélőtábla a közelmúltban hozott ítéletében (14.Gf.40.069/2004/8.), amikor kimondta, hogy az ügyvezetői tisztséget ellátó tag is jogosult szavazni a taggyűlésen az ügyvezető visszahívásának kérdésében. Az ítélet szerint a Gt. hivatkozott szabálya nem értelmezhető olyan kiterjesztően, hogy az ügyvezetői tisztséget betöltő tag a tisztségét érintő határozat meghozatalánál nem szavazhatna, tagságából eredő szavazati joga erre tekintettel korlátozott volna. A tag kizárási perekben kialakult bírósági gyakorlat szerint ugyanis az ügyvezető tisztségének értékelése különbözik a tagi magatartás megítélésétől. Erre tekintettel a tag csak akkor nem gyakorolhatja a szavazati jogát, ha a határozat a tagi minőségével van összefüggésben. Abban az esetben, ha a határozat az ügyvezető értékelésére irányul, a tag szavazhat, még akkor is, ha ő az ügyvezető.

Tekintettel arra, hogy a legtöbb magyarországi korlátolt felelősségű társaság két-három taggal alakul, a Fővárosi Ítélőtábla ítélete az ügyvezető visszahívásával kapcsolatban új problémát vetett fel. A Gt. 158. § (1) bekezdése szerint a korlátolt felelősségű társaságok ügyvezetőjének visszahívásához a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. Az ítéletet megelőző gyakorlat szerint az ügyvezető tag nem szavazhatott az ügyvezetői visszahívásról, ami két tag esetében azt jelentette, hogy kizárólag az egyik tag szavazatát kellett figyelembe venni, aki így a figyelembe vehető szavazatok száz százalékával rendelkezve biztosította a visszahíváshoz szükséges háromnegyedes minősített többséget. Az ítélet következtében az ügyvezető visszahívása esetén minden tag szavazhat, ezért, ha valamelyik tag nem rendelkezik a szavazatok háromnegyedével, akkor a tagok kénytelenek kompromisszumot kötni egymással annak érdekében, hogy biztosítani tudják a visszahíváshoz szükséges szótöbbséget.

A Gt. nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, amikor a társaság ügyvezetőjével szemben megszűnik a többi tag bizalma, de a visszahíváshoz szükséges háromnegyedes szótöbbséget csak az ügyvezetői tisztséget is betöltő tag szavazatával lehet biztosítani. A Gt. 9. § (1) bekezdése felhatalmazza a tagokat arra, hogy a jogszabályok keretei között a társasági szerződés tartalmát szabadon állapítsák meg. Mindezekre tekintettel indokolt, hogy a tagok a társasági szerződésben rendezzék ezt a kérdést. A megoldási lehetőségeket korlátozza, hogy az ügyvezető visszahívásához megkívánt háromnegyedes szótöbbség kötelező szabály, amitől a tagok a társasági szerződésben nem térhetnek el, ezért nem lehet megoldás, ha ennél alacsonyabb szavazati arányt írna elő a társasági szerződés az ügyvezető visszahívása esetére.

Budapest, 2005. augusztus