Pénzügyi szolgáltatások változó keretek között - leánybank vagy fiók?

Napi Gazdaság, 2004/szeptember

Pénzügyi szolgáltatások változó keretek között - leánybank vagy fiók?

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai azt vizsgálják, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással az Európai Unióban székhellyel rendelkező bankok magyarországi leányvállalatai a jövőben tevékenységüket fióktelepként folytathatják-e.

Magyarország Európai Unióhoz (EU) történt csatlakozása számos változást idézett elő a pénzügyi szektorban. A belső piac részévé válás egyik következménye, hogy 2004. május 1-től kezdődően Magyarországon is érvényesülnek az egységes pénzügyi piacra vonatkozó szabályok, melyek elsődleges célja, hogy minden gazdasági ágazatban feloldják a letelepedési szabadság korlátozását az ügynökségek, fióktelepek, leányvállalatok valamely másik tagállam területén történő alapításával kapcsolatban.

A tőkemozgások szabadsága az EU fontos alapkövetelménye. A tőkeműveletek mellett a letelepedésre és a szolgáltatásnyújtásra is kiterjedő szabadság hosszú liberalizálási folyamat eredményeként vált teljessé. A megvalósítás folyamata egységesen a nemzeti bánásmód elvére épült, mely szerint az EU-n belül a külföldi vállalkozások alapítása és működése számára nem szabad kedvezőtlenebb feltételeket kialakítani, mint amilyen a belföldieket megilleti. A nemzeti bánásmód odáig terjed, hogy a korábban, az EU-n kívül országonként engedélyköteles tevékenységek egyetlen „útlevéllel" az EU-n belül bárhol, külön engedély nélkül végezhetők.

Az EU-hoz való csatlakozásunkat megelőzően az EU-ban székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatók, hitelintézetek Magyarországon leányvállalatok, azaz részvénytársasági formában működő gazdasági társaságok útján nyújtották szoláltatásaikat. Bár fióktelep alapítására is volt lehetőség, a külön dotációs tőke előírás, valamint az országonként meglévő engedélyeztetési kötelezettség miatt, továbbá a kialakulatlan joggyakorlat kockázatait figyelembe véve a külföldi székhelyű hitelintézetek inkább önálló magyarországi bank alapítása vagy vásárlása, működtetése mellett döntöttek.

A csatlakozás időpontjától az „egységes európai útlevél" elnevezésű intézményi reform lehetőséget kínál az EU pénzügyi szolgáltatóinak a hazai piacon történő szabad megjelenésre is. Az „egységes európai útlevél" elve szerint az Európai Unió pénzügyi szolgáltatói a határokon keresztül háromféleképpen nyújthatnak szolgáltatást: határon átnyúló szolgáltatás keretében, leányvállalat alapításával vagy fióktelep létrehozásával.

Miután az EU csatlakozással az EU-ban székhellyel rendelkező hitelintézet Magyarországon akár fióktelep útján is nyújthatja szolgáltatását, felmerülhet az igény arra, hogy a Magyarországon eddig részvénytársasági formában működő leányvállalat hitelintézetet alakítsák át az „egységes európai útlevél" alapján működő fiókteleppé. A csatlakozással a fiókokra vonatkozó, a gyakorlatban akadályként megjelenő számos kötöttség ugyanis megszűnt. Az EU-hoz történő csatlakozás, azaz a belső piac részévé válás következményeként az EU tagállamaiban székhellyel rendelkező hitelintézetek előtt megnyílt annak a lehetősége, hogy külön engedélyezési eljárás nélkül, bejelentési eljárás lefolytatásával fióktelep formájában létesítsenek és működtessenek pénzügyi intézményt hazánkban. A leányvállalattal szemben a fióktelep előnye az is, hogy a fióktelep és az anyavállalat összevont felügyelet hatálya alá tartozik, vagyis a fióktelep is az anyacég székhelye szerint illetékes felügyelet ellenőrzése alatt áll, továbbá a szabályozás az EU tagállamaiban létesítendő fióktelepekre nem érvényesíti a dotációs tőke követelményét. További különbség a fióktelep és a leányvállalat között, hogy az anyacég a fióktelepért korlátlan és egyetemleges felelősséget köteles vállalni, míg a leányvállalata kapcsán az alapító csupán korlátozott felelőséggel tartozik.

Nincs jogi lehetőség sem arra, hogy egy magyarországi bank átalakuljon fiókteleppé, sem pedig arra, hogy beolvadjon egy külföldi bankba (függetlenül attól, hogy a külföldi bank uniós vagy harmadik országbeli intézmény). Az a cél, hogy a fióktelep a leánybank kvázi jogutódja legyen, elérhető azonban úgy, hogy a külföldi anyabank új fióktelepet alapít, és ezzel párhuzamosan az addig részvénytársaságként működő hitelintézetet megszűnteti. Ennek során a leánybank a tevékenységét és annak feltételeit (ingatlan, eszközök, technika, informatika, munkavállalók stb.) átadja a fióktelepnek. Az ügyfélállomány átvételével a fióktelep a leánybank örökébe lép, és folytatja annak a piacon megkezdett tevékenységét, míg az ily módon üressé vált korábbi leánybank visszaadja a felügyeleti engedélyét és lefolytatja a végelszámolási eljárást.

Budapest, 2004. szeptember