Megújult 'köntösben' a kockázati tőkealapok I.

Napi Gazdaság, 2006/április

Megújult „köntösben" a kockázati tőkealapok I.

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai a Tőkepiaci törvény 2006. január 1-jétől hatályos módosítására tekintettel cikksorozatukban a kockázati tőkealapokra vonatkozó lényegesebb változásokat mutatják be.

A kockázati tőkealap - a korábbi szabályozáshoz hasonlóan - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, illetőleg a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.

2006. január 1-jétől a kockázati tőkealap jegyzett tőkéje a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tőkepiaci törvény) előírása szerint nem lehet kevesebb kettőszázötven-millió forintnál, és kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat. A kockázati tőkealap-jegyek össznévértékének legalább 10%-át, de legkevesebb 250 millió forintot a kockázati tőkealap-jegyek megvásárlásakor be kell fizetni, míg a fennmaradó összeg vonatkozásában az alapkezelési szabályzat rendelkezései lesznek irányadóak azzal, hogy a minimum összegen felüli részt legkésőbb az alapítástól számított 6 éven belül (a minimális futamidő alatt) kell befizetni.

A törvényi konstrukció szerint kockázati tőkealap kizárólag előre meghatározott, de -a korábbi szabályozáshoz hasonlóan - legalább 6 teljes naptári éves futamidőre hozható létre. Emellett a Tőkepiaci törvény szabályozza a futamidő meghosszabbításának a lehetőségét is.

A törvény továbbra is úgy biztosítja a tőkealap megfelelő működését, hogy korlátozza a befektetéseit. Így kockázati tőkealap vagyona terhére az adott vállalkozásban és az adott vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásban együttesen szerzett részesedése a befektetéskor nem haladhatja meg a kockázati tőkealap befizetett jegyzett tőkéjének 20%-át, ami 5%-os emelkedés a korábbi szabályozáshoz képest.

A kockázati tőkealap vagyona terhére ingatlan tulajdonjogát továbbra sem szerezheti meg, annak viszont nincs akadálya, hogy a kockázati tőkealap olyan vállalkozásban szerezzen tulajdoni részesedést, amely ingatlanokkal foglalkozik. Az ingatlanszerzési tilalom nem vonatkozik a kockázati tőkealap tulajdonába csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy bírósági végrehajtási eljárás során került ingatlanra, ebben nincs változás. Módosult viszont a fentiek szerint szerzett ingatlan elidegenítésére vonatkozó előírás. Az új szabályok értelmében a kockázati tőkealap az említett módon tulajdonába került ingatlant a szerzés időpontjától számított 2 éven belül köteles elidegeníteni vagy nem pénzbeli hozzájárulásként olyan társaságba apportálni, amelyben legalább 10%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik (a korábbi szabályok szerint a szerzéstől számított 6 hónapon belül kellett apportálni olyan társaságba, amelyben a kockázati tőkealap legalább 25%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezett).

Várhatóan lendületet ad majd a befektetéseknek az a módosítás, amely a kategorikus tiltás helyett - korlátozottan ugyan, de - megengedi a kockázati tőkealapok számára a szabályozott piacra bevezetett részvények megszerzését. A részvényszerzés feltétele, hogy a kockázati tőkealap a kibocsátóban az első szerzést követő 12 hónapon belül legalább 10%-os részesedéssel rendelkezzen. Az így megszerzett részvények 6 hónapon belül nem idegeníthetők el. A kockázati tőkealap a portfoliójában lévő vállalkozás szabályozott piacra történő bevezetését követően annak részvényeit tulajdonában tarthatja.

Alapvetően nem változtak meg a kölcsönnyújtás szabályai, bár a kölcsön összegének tekintetében történtek kisebb módosítások. A kockázati tőkealap tehát a szabad pénzeszközeiből továbbra is nyújthat kölcsönt, de csak olyan vállalkozás részére, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik. A kockázati tőkealap akkor rendelkezik befolyásoló részesedéssel egy vállalkozásban, ha összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább 10%-át birtokolja, vagy a vállalkozás döntéshozó ügyvezető vagy felügyelő szerve, illetőleg testületei tagjainak legalább 20%-át kinevezheti, vagy elmozdíthatja, illetve ha az alapszabály vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére. A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásoknak nyújtott kölcsön együttes összege nem haladhatja meg a vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba a kockázati tőkealap által befektetett tőke összegének kétszeresét. A kockázati tőkealap által folyósított összes kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátását is - együttes összege nem haladhatja meg a befizetett saját tőkéjének
50%-át.

A kockázati tőkealap a kölcsönei forrásául szolgáló szabad pénzeszközeit csak OECD-tagállamok által kibocsátott állampapírban vagy bankbetétben tarthatja.

Budapest, 2006. április