Engedményezett követelésért való kezelési felelősség

Engedményezett követelésért való kezelési felelősség

Dolog adásvétel, követelés pedig engedményezés útján ruházható át. Különös, hogy az engedményezést, bár ugyanolyan jogügylet, mint az összes többi szerződésfajta, a Ptk. nem az egyes szerződésfajták között, hanem a kötelmi jog általános részében szabályozza.

Az engedményezés következtében változás áll be a hitelező személyében, az adós az eredeti hitelező helyett a továbbiakban az engedményesnek tartozik. Az ellenérték fejében való engedményezésre, bizonyos eltérésekkel, az adásvétel szabályait kell alkalmazni. Adásvétel esetén az eladót szavatosság terheli azért, hogy a vevő a dolgon tehermentes tulajdonjogot szerezzen és, hogy a dolog megfeleljen a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Engedményezés esetén az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig kezesként felel. Az engedményezőt terhelő törvényes kezesség tartalmában hasonló a szavatossághoz. Az engedményező azért felel, hogy az átruházott követelés létezik és érvényesíthető is, azaz nem évült el és az adós ellen eredményes végrehajtás vezethető.

A törvényi kezesség azonban ún. diszpozitív szabály, tehát a felek ettől eltérően is megállapodhatnak. Nem felel az engedményező a tartozásért, ha a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át vagy felelősségét egyébként kizárta. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a törvény azt kívánja, hogy a követelés átruházása „kifejezetten" bizonytalan követelésként történjen. Ez az általános szerződéses szabályoknál szigorúbb követelmény, amely azt kívánja, hogy a felelősség kizártsága a szokásosnál egyértelműbb és hangsúlyosabb módon kifejezett legyen. Az engedményezőnek fontos szem előtt tartania, hogy vita esetén neki kell tudnia bizonyítani, hogy a követelés bizonytalan jellegében illetve a felelősség kizártságában megállapodtak.

A kezesi kötelezettség elkerüléséhez nem elegendő az, ha az ebben való megállapodásra következtetni lehet az ügylet körülményeiből, így például, ha az engedményezés a követelés névértékénél alacsonyabb ellenérték fejében történt. Ellenkezőleg viszont, elvileg a névértéken való értékesítés önmagában nem zárja ki, hogy a szerződés eleget tegyen a felelősség kizárására vonatkozó törvényi követelménynek. Gondolni kell azonban arra, hogy ilyen esetben az ügylet a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága miatt megtámadható lehet. A megtámadás, gazdasági hatását tekintve, ugyanarra az eredményre vezethet, mint, ha a felelősség nem lett volna kizárva: ez utóbbi esetben a kezesség alapján kell helytállni, az előbbiben pedig a megtámadás következtében érvénytelenné váló szerződés miatt kell a kapott ellenértéket visszafizetni.

Az engedményező törvényes kezessége egyszerű sortartó kezesség. Ez azt jelenti, hogy az engedményező kezes mindaddig nem köteles teljesíteni, amíg a követelés behajtható. A törvény tehát választási lehetőséget ad a kezesnek. Abban az esetben, ha a kötelezett vitatja a kötelezettség fennállását, vagy egyéb okból megtagadja, illetve elmulasztja a teljesítést, és a jogosult engedményes az engedményezőt teljesítésre szólítja fel, ő akár azonnal teljesíthet, de ragaszkodhat ahhoz is, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be. A kezes, ha teljesít, megszerzi az adóssal szembeni követelés érvényesítésének jogát. Ha azonban nem teljesít, akkor viselnie kell a behajtással kapcsolatban a jogosultnál felmerült és meg nem térült per- és végrehajtási költségeket is.

Budapest, 2002. június