Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Puskás Zoltán
Napi Gazdaság, 2004/március
Az új közbeszerzési törvény szabályai I.
A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai cikksorozatuk első részében áttekintik az új közbeszerzési törvény hatályával, alapelveivel és értékhatáraival kapcsolatos legfontosabb, mindenki érdeklődésére számot tartó rendelkezéseit.
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény új szabályokat állapít meg a közbeszerzési eljárásokra. Az új közbeszerzési törvény megalkotásának legfőbb indoka az Európai Unió közbeszerzésekre vonatkozó irányelveinek történő megfelelés, a régi közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos jogalkalmazási tapasztalatok hasznosítása, és ennek alapján a közbeszerzési szabályok továbbfejlesztése, kiigazítása volt.
Az új közbeszerzési törvény 2004. május 1-én lép hatályba. Az Európai Unió támogatásai tekintetében már 2004. január 1-től hatályos a törvény azért, mert ettől az időponttól lehet pályázni az Európai Unió forrásaira, azonban azok odaítélésénél szigorú követelmény, hogy a támogatás felhasználása olyan közbeszerzési eljárás keretében történjen meg, amelyik összhangban van a közösségi közbeszerzési joggal. A törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotása késik, ezért kérdéses, hogy azok megalkotásáig mennyire lehet alkalmazni a közbeszerzési törvényt a közösségi támogatások felhasználása során. Az európai uniós támogatásokkal függ össze a feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatásának lehetősége. Ennek alapján közbeszerzési eljárást írhat ki az ajánlatkérő akkor is, ha nem rendelkezik az eljárás megindításához szükséges anyagi fedezettel, de támogatásra irányuló pályázatot nyújtott be vagy fog benyújtani. A pályázat esetleges elutasítása mentesíti az ajánlatkérőt a szerződéskötési kötelezettség alól, a már megkötött szerződés esetén pedig a szerződés módosítására van lehetőség.
Az új közbeszerzési törvény alapján a közbeszerzés alapelvei: a verseny tisztasága, a nyilvánosság, az ajánlattevők esélyegyenlősége és a nemzeti elbánás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és közösségi áruk számára, valamint nemzetközi kötelezettségek alapján egyéb ajánlattevők, áruk számára ugyanolyan elbánást kell biztosítani a közbeszerzési eljárásban, mint amilyet a magyar ajánlattevők és áruk élveznek.
Az új törvény külön rendelkezéseket tartalmaz a közösségi, a nemzeti és az egyszerű közbeszerzési értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre. A közösségi értékhatárokat az Európai Unió határozza meg, azonban a tagállamok szabadon megállapíthatnak ennél alacsonyabb nemzeti értékhatárokat is. A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekkel kapcsolatban alapkövetelmény, hogy azokat meg kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, annak érdekében, hogy más tagállamok ajánlattevői is indulhassanak a közbeszerzésen. Kötelező szabály minden közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzésnél, hogy az ajánlatkérőnek független közbeszerzési szakértőt kell igénybe vennie.
A közösségi értékhatárok nagyságrendileg nagyobbak a hatályos közbeszerzési értékhatároknál, ezért indokolt a nemzeti értékhatárok fenntartása annak érdekében, hogy a közpénzek felhasználásával megvalósított beszerzések minél nagyobb hányadában kelljen a versenyeztetést és nyilvánosságot biztosító közbeszerzési törvény szabályai szerint eljárni. Az új törvény egyszerűbb, rugalmasabb eljárást biztosító szabályokat állapít meg a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések tekintetében, erre példa a határidők rövidítése, illetve bizonyos esetekben tárgyalás megengedése a meghívásos vagy nyílt eljárás végén.
Az új törvény alapján lehetőség van keret-megállapodásos eljárás alkalmazására is, ami két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás szabályai szerint hirdetményt tesz közzé, amelyben ajánlattételre hívja fel az ajánlattevőket. A hirdetményben meg kell határozni az ajánlatok elbírálásának szempontjait és azt a keretszámot, amelynek felső határáig terjedő számú ajánlattevővel keret-megállapodást köt az ajánlattevő. Az eljárás első része azzal zárul, hogy az ajánlatkérő a kiválasztott ajánlattevőkkel megköti a keretmegállapodást. A keretmegállapodásban egy meghatározott, legfeljebb négy évig terjedő időszakra előre rögzítik az adott időtartam alatt annak alapján megkötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen a közbeszerzések tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, a közbeszerzések előirányzott mennyiségét. A keret-megállapodásos eljárás második része egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, amely arra irányul, hogy a keret-megállapodást megkötött ajánlattevők közül kiválassza azt, amellyel a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából szerződést köt: ebben a második részben az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy a keret-megállapodásban nem szereplő szerződéses feltételekben a felek megállapodjanak, illetőleg az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel köthessen szerződést.
Budapest, 2004. március
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
