Hírek

A keresetváltoztatást a Pp. tartalmilag és időben is korlátozza. A Pp. értelmező rendelkezése alapján keresetváltoztatásnak minősül, ha a fél a keresetével - ideértve a viszontkeresetet és beszámítást is - összefüggésben előadott korábbi (i) tényállításához képest eltérő vagy további tényre hivatkozik, (ii) jogállításához, illetve jogi érveléséhez képest eltérő vagy további érvényesíteni kívánt jogot állít, illetve jogi érvelésre hivatkozik, vagy (iii) kérelméhez képest a kérelem, illetve annak valamely része összegszerűségét vagy tartalmát megváltoztatja, vagy további kérelmet terjeszt elő...

A Pp. a perhatékonyság biztosítása érdekében szigorú jogkövetkezményeket ír elő mind perfelvételi, mind pedig az érdemi tárgyalás elmulasztása esetére...

Az új Pp. a perek időtartamának rövidítése érdekében a polgári peres eljárásban alkalmazott iratokkal szemben új alaki és tartalmi követelményeket támaszt...

A Pp. egészét átható legfontosabb alapelv a perkoncentráció elve, amely alapján a polgári perben a bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen...

Az új Pp.-ben részben változtak a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályok. A hatáskör tekintetében az egyik lényeges változás, hogy a közigazgatási jogviták leválasztásra kerültek a polgári perrendtartás szabályairól, azokat közigazgatási perben a közigazgatási bíróságok bírálják el az új közigazgatási perrendtartás alapján...