Vezetőnek lenni nem pozíció, hanem felelősség – az ESMA új felügyeleti elvárásai a vezető testülettel szemben

Munkajog 2026. január 6.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által 2025 december 10-én közzétett új felügyeleti elvárásai markáns irányváltást jelentenek az uniós pénzügyi piacokon működő intézmények vezető testületeivel, különösen az újonnan kinevezett vezető tisztségviselőkkel szemben. Az ESMA által kiadott „Supervisory expectations for the management body” című dokumentumcsomagja egyértelműen azt üzeni a nemzeti felügyeleteknek és a piaci szereplőknek, hogy a formális megfelelésen túl a hangsúly az érdemi, tartalmi irányítási minőségre kerül.

Az ESMA felügyeleti elvárásai az ESMA által közvetlenül felügyelt intézményekre, vagyis az uniós kritikus referenciamutatókra (Benchmarks) és a harmadik országbeli elismert referenciamutatók kezelőire, a Tier 2 kategóriába tartozó központi szerződő felekre (CCP-k), a hitelminősítő intézetekre (CRA-k), az adatszolgáltatókra (DRSP-k), az értékpapírosítási adattárakra (SR-ek) és a kereskedési adattárakra (TR-ek) vonatkoznak.

Az ESMA jelen felügyeleti elvárásai nem minősülnek az ESMA-rendelet 16. cikke szerinti iránymutatásnak, így azok MNB számára nem kötelezőek, azonban gyakorlati szempontból jelentős hatással lehetnek a magyar piaci szereplőkre is. Az MNB is várhatóan beépíti ezen elveket a felügyelt intézmények vezetőinek alkalmasságának vizsgálatakor. Ez nemcsak az új kinevezések során lehet releváns, hanem a már működő vezetői struktúrák felülvizsgálatát is indokolttá teheti.

Az ESMA megközelítése szerint a vezető testület nem pusztán döntéshozó fórum, hanem a szervezet hosszú távú stabilitásának és prudens működésének elsődleges garanciája. Ennek megfelelően az új vezető tisztségviselők kiválasztásánál és felügyeleti értékelésénél a hatóságnak nem kizárólag az önéletrajzok „kipipálható” elemeire, hanem a tényleges alkalmasságra, tapasztalatra és működés közbeni teljesítményre kell koncentrálniuk.

Az egyik legfontosabb üzenet, hogy az alkalmassági (fit and proper) vizsgálat nem egyszeri aktus. Az ESMA kifejezetten hangsúlyozza a folyamatos megfelelés elvét: a vezető tisztségviselők alkalmasságát a teljes megbízatásuk alatt vizsgálni kell, különösen akkor, ha a piaci környezet, az üzleti modell vagy a kockázati profil érdemben változik.

A ESMA jelentés a vezető testületekkel szembeni elvárásait 12 alapelvben határozta meg.

1. alapelv – A vezető testület felelőssége

2. alapelv – Felelősség és delegálás

3. alapelv – Hatékony kontroll és kihívó szerep (effective challenge)

4. alapelv – „Tone from the top”

5. alapelv – A vezető testület működése

6. alapelv – Hatékony jelentési rendszer

7. alapelv – A kontrollfunkciók hozzáférése a vezető testülethez

8. alapelv – Nyilvántartás és dokumentáció

9. alapelv – Hatékony vezetés

10. alapelv – A vezető testület összetétele

11. alapelv – A hatékonyság felülvizsgálata

12. alapelv – Képzés és kiválasztás

Összességében az ESMA üzenete világos: a vezető tisztségviselői pozíció nem pusztán presztízsszerep, hanem aktív, szakmailag megalapozott és folyamatos felelősséget jelentő funkció. Azok az intézmények, amelyek ezt időben felismerik, és irányítási struktúrájukat, valamint vezetői kiválasztási és értékelési folyamataikat ehhez igazítják, nemcsak felügyeleti szempontból kerülnek kedvezőbb helyzetbe, hanem hosszabb távon üzleti stabilitásukat is erősítik.


Szerző: dr. Keszler Lili

Vissza a hírekhez