Változnak a fogyasztói szerződések szabályai

Ez év június 13-án lép hatályba az a Kormányrendelet, amelynek alapján módosulnak a fogyasztói szerződésekre vonatkozó, jelenleg hatályos szabályok. A változások érintik az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre, és az internet elterjedése következtében napjainkban igen népszerű, távollevők között kötött szerződésekre vonatkozó, fogyasztókat védő szabályokat is.

A fogyasztói szerződések általános szabályai

A június 13-án hatályba lépő 45/2014. (II.26.) számú Kormányrendelet – megfelelve a vonatkozó uniós irányelv előírásainak – módosítja a fogyasztói szerződésekre vonatkozó szabályokat. Fogyasztói szerződés az olyan szerződés, mely egy vállalkozás és egy olyan természetes személy között jön létre, aki a szerződés megkötésekor a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenységi körén kívül járt el.

A rendelet értelmében vannak olyan általános érvényű szabályok, melyeknek minden fogyasztói szerződés esetén érvényesülniük kell. Ilyen szabály a vállalkozástól megkövetelt megfelelő tájékoztatás kötelezettsége. Ennek keretében a vállalkozásnak az olyan általános információkon felül, mint a vállalkozás neve, a termék lényeges tulajdonsága vagy az ellenszolgáltatás bruttó összege, olyan információkat is közölnie kell a fogyasztóval, melyek a fogyasztó vállalkozással szembeni kiszolgáltatottabb helyzetét igyekeznek ellensúlyozni. Ilyen információ a kellékszavatosságról, termékszavatosságról és jótállásról való tájékoztatás, a szerződés időtartamának vagy a megszüntetés lehetőségének ismertetése, valamint az egyes igényérvényesítési lehetőségekről – mint a békéltető testülethez fordulás – történő kioktatás.

Az új jogszabály általános érvénnyel mondja ki azt, a távollevők közötti szerződések esetére korábban is alkalmazandó szabályt, hogy a vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyre nem jött létre szerződés. Ennek kapcsán a rendelet kiemeli, hogy a fogyasztó hallgatását egy vállalkozás által tett ajánlatra nem lehet az ajánlat elfogadásaként értelmezni.

Távollevők között és üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződések

A távollevők között kötött szerződés olyan szerződés, amelyet a felek a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására alkalmas kommunikációs rendszeren keresztülkötnek meg úgy, hogy a szerződés megkötése érdekében kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tevő eszközt alkalmaznak. Ilyennek tekinthető minden olyan eszköz, mely alkalmas arra, hogy a felek azon a nyilatkozatukat megtegyék, mint például a telefon, telefax, megrendelőlap, vagy az internetes hozzáférést biztosító eszköz.

Az a fogyasztói szerződés minősül üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek, melyet a fogyasztó ajánlata következtében a felek egyidejű fizikai jelenlétük mellett – azaz személyesen – a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen kötöttek meg. Ide tartoznak azok a szerződések is, melyeket a vállalkozás üzlethelyiségében, vagy a távollevők közötti kommunikációt lehetővé tevő eszköz alkalmazásával kötöttek meg közvetlenül azt követően, hogy a vállalkozás személyesen és egyénileg kapcsolatban lépett a fogyasztóval az üzlethelyiségétől eltérő helyen. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően változatlanul ebbe a körbe tartoznak továbbá az úgynevezett „termékbemutatók” során megkötött szerződések, melyeket a vállalkozás által szervezett olyan út során kötnek meg, amely célja termékek vagy szolgáltatások fogyasztók számára történő népszerűsítése és értékesítése.

A fenti definíciókból is látható, hogy a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződések körében indokolt a fogyasztók fokozott védelme, hiszen ezeket a szerződéseket nem a mindennapi életben általában megszokott módon kötik meg, azaz a fogyasztó nem egy meghatározott termék vásárlása céljából keresi fel személyesen a termék értékesítésével foglakozó vállalkozást. Távollevők közötti szerződés esetén olyan termék vagy szolgáltatás megvásárlása történik, melyet a fogyasztó személyesen nem tekinthetett, nem ismerhetett meg, míg üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén gyakran egy, a vásárló számára ismeretlen termék megvásárlására beszélik rá a fogyasztót, egy, elsősorban nem termékértékesítésre kijelölt helyen.

Tájékoztatási kötelezettség

Az üzlethelyiségen kívül és a távollevők között kötött fogyasztói szerződések esetén a jelenleg hatályos szabályozás is tartalmaz fogyasztókat védő rendelkezéseket, ám ezek az új Kormányrendeletnek köszönhetően módosulnak. Fontos, már eddig is érvényesülő fogyasztóvédelmi szabály a fogyasztók pontos tájékoztatása. Ennek során a vállalkozás egyebek mellett köteles tájékoztatást nyújtani a pontos nevéről, székhelyének pontos címéről, az elérhetőségeiről (postai cím, telefonszám, e-mail cím), a termék, vagy a szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a fogyasztó által nyújtott ellenszolgáltatás adóval (ÁFA) megnövelt teljes összegéről és az egyéb járulékos költségekről, a kellékszavatosságra, a termékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályokról, valamint a fogyasztót megillető elállási és felmondási jogról. Ez utóbbi keretében a fogyasztót tájékoztatni kell az elállási és felmondási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről is, valamint ezzel kapcsolatban a fogyasztót és a vállalkozást terhelő további kötelezettségekről. Azt, hogy a fogyasztó megkapta a rendelet szerinti tájékoztatást, a vállalkozásnak kell bizonyítania.

A távollevők között és üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződésekre vonatkozó formai követelmények

Mivel a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződések fogyasztóvédelmi szempontból különösen érzékenynek minősülnek, a rendelet a megkötésükre is speciális szabályokat állapított meg. Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a vállalkozás az előző részben ismertetett tájékoztatást, valamint a szerződés megkötését követően az aláírt szerződés egy másolati példányát – ha azt más tartós adathordozón nem igazolta vissza – köteles átadni a fogyasztónak.

Távollevők között kötött szerződés esetén a vállalkozásnak ugyancsak közölnie kell a fogyasztóval a szerződéshez kapcsolódó tájékoztatást, vagy azt legalább elérhetővé kell tennie a felek által alkalmazott kommunikációs csatornán. Ha a távollevők elektronikus úton kötnek olyan szerződést, amely a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget keletkeztet, akkor a vállalkozásnak gondoskodnia kell arról – a rendeletben előírt megfelelő tájékoztatás megadásán túl -, hogy a fogyasztó a nyilatkozatának megtételekor ezt kifejezetten tudomásul vegye. Lényeges szabály, hogy ha a vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a fogyasztó érdekében a szerződés semmisségére lehet hivatkozni.

Abban az esetben, ha a szerződés megkötése érdekében a vállalkozás telefonon keresztül veszi fel a kapcsolatot a fogyasztóval, úgy a telefonbeszélgetés megkezdésekor tájékoztatást kell nyújtania a vállalkozás nevéről – valamint, ha az eltérő, akkor annak a vállalkozásnak a nevéről, akinek a nevében telefonál -, valamint arról, hogy a telefonhívás szerződés megkötésére irányul.

Elállási és felmondási jog

Az új Kormányrendelet alapján a fogyasztónak a jelenlegi 8 munkanapos határidőtől eltérően júniustól 14 napja lesz arra, hogy a vállalkozással kötött szerződéstől indokolás nélkül elálljon, vagy a szerződést indokolás nélkül felmondja. A fogyasztó elállási jogát adásvételre irányuló szerződés esetén főszabály szerint a termék átvételének napjától kezdődően gyakorolhatja, míg szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésének napjától kezdve van erre lehetősége. Előfordulhat, hogy a fogyasztó kifejezett rendelkezése alapján a vállalkozás már az elállási jog gyakorlására rendelkezésre álló határidő lejárta előtt megkezdi a szolgáltatása teljesítését. Ebben az esetben a fogyasztó a 14 napos határidőn belül a szerződést a jövőre nézve indokolás nélkül felmondhatja. Amennyiben a vállalkozás az elállási és felmondási jogra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének a szerződéskötést megelőzően nem tett eleget, úgy a fogyasztó számára rendelkezésre álló határidő 12 hónappal meghosszabbodik. Ha azonban a vállalkozás megkésve ugyan, de még a 12 hónapos határidőn belül eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének, akkor a 14 napos határidő a tájékoztatás megadásának napjától kezdődik.

A felek kötelezettségei elállás és felmondás esetén

Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, akkor köteles a megvásároltterméket haladéktalanul, de legkésőbb 14 napon belül a vállalkozásnak visszaküldeniúgy, hogy ennek a közvetlen költségeit főszabály szerint ő viseli. Ha a visszaküldött termék értéke az áru eredeti értékéhez képest csökkent, a fogyasztónak azt az értékcsökkenést is meg kell térítenie, ami a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatnak a következménye. Ez alól a kötelezettség alól csak abban az esetben mentesül a fogyasztó, ha a vállalkozás az elállásról való tájékoztatást elmulasztotta. Ha a fogyasztó a szerződést azután mondja fel, hogy a vállalkozás már megkezdte a szolgáltatása teljesítését, úgy a fogyasztó által arányosan fizetendő összeget a szerződésben megállapított ellenszolgáltatás bruttó összege alapján kell kiszámítani.

A fogyasztó elállása esetén a vállalkozás főkötelezettsége az, hogy a fogyasztó által ellenszolgáltatáskéntmegfizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb 14 napon belül visszatérítse a fogyasztónak, lehetőleg azon a fizetési módon, melynek használatával a fogyasztó az ellenértéket megfizette. A vállalkozás csak a fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján térhet el a korábban használt fizetési módtól, és az eltérésből adódóan a fogyasztót semmilyen többletdíj nem terhelheti. Fontos kiemelni, hogy a vállalkozás termék adásvételére irányuló szerződéstől történő elállás esetén mindaddig nem köteles visszatéríteni az ellenszolgáltatás összegét, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy annak visszaküldését kétséget kizáróan nem igazolta.

Kivételek az elállási és felmondási jog alól

Bár az indokolás nélküli elálláshoz és felmondáshoz való jog fontos fogyasztóvédelmi szabály, vannak bizonyos termékek illetve szolgáltatások, melyek esetében - jellegükből adódóan - ez a fogyasztói jog nem gyakorolható.

Értelemszerűen nem élhet a fogyasztó a felmondási jogával a szolgáltatás egészének teljesítését követően, ha a vállalkozás a teljesítést kifejezetten a fogyasztó kérésére kezdte meg a felmondásra irányuló 14 napos határidő lejárta előtt, és a fogyasztó tisztában volt azzal, hogy a teljesítéssel a felmondási jogát elveszti. Ezen túl - többek között - ugyanígy nem gyakorolható az elállás joga romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék esetén, hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében – az előfizetéses szerződések kivételével -, továbbá az olyan termék kapcsán, melyet a fogyasztó kifejezett kérésére állítottak elő, vagy lezárt csomagolású hang- és képfelvétel, továbbá számítógépes szoftver példányának adásvétele esetén, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta.

Vissza a hírekhez