Valóban anonim-e az nyrt. részvényese? 2019. július 15.

Társasági jog

Kihirdetésre került a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről szóló 2019. évi LXVII. törvény, amely - többek között - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeseinek azonosítására határoz meg szabályokat.

Mivel a tőzsdén jegyzett társaságok részvényeivel gyakran bonyolult közvetítői láncokon keresztül rendelkeznek, ez megnehezíti a részvényesi jogok gyakorlását és akadályozhatja a részvényesi szerepvállalást. Annak érdekében, hogy a társaság és a tényleges részvényes közötti közvetlen kapcsolattartás megvalósulhasson, az Európai Unió elvárja annak biztosítását, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok azonosíthassák a részvényeseiket, és ebben a közvetítők is megfelelően működjenek közre. A törvény megalkotásának célja ennek biztosítása, az uniós szabályozási környezetnek, így a 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek („Irányelv”) és a 2018/1212/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek („Végrehajtási Rendelet”) való megfelelés útján.

Az nyrt. részvényesének azonosítása

Az új szabályok tehát a nyilvánosan működő részvénytársaságra alkalmazandók. Mint ismert, az új Ptk. alapján az a részvénytársaság minősül nyilvánosan működő részvénytársaságnak, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették. Tőzsdének számít ebből a szempontból – a „klasszikus” tőzsde mellett - a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkező olyan piac is, amelyen értékpapírokkal kereskednek.

Az nyrt. az új szabályok alapján kifejezetten jogosult lesz a részvényesei azonosítására. Mivel pedig a részvényes sok esetben csak közvetítő útján áll kapcsolatban a társasággal, az új törvény a közvetítőkre is tartalmaz szabályokat.

Kik is a közvetítők? Alapvetően a tőkepiaci szolgáltatók, azaz a részvényekre vonatkozóan értékpapírszámla vezetést, letéti őrzést, letétkezelést, illetve ezekkel kapcsolatos szolgáltatást végző befektetési vállalkozások, továbbá a részvényesi meghatalmazottak és a központi értéktár, azzal, hogy az új előírások azokat a közvetítőket is kötik, amelyek a szolgáltatás nyújtásakor sem székhellyel, sem központi ügyintézési hellyel nem rendelkeznek az Európai Unióban.

A közvetítő kötelezettsége, hogy a részvényes adatait, valamint - közvetítői lánc esetén - a láncolatban következő közvetítő nevét, székhelyét és elektronikus elérhetőségét is közölje a társasággal. A társaság kérésére a közvetítő köteles a részvényes személyazonosságára vonatkozó információt – ideértve a részvényes nevét és kapcsolattartási adatait, emellett a tulajdonában álló részvények számát, valamint a részvényszerzés adatait is - közölni a társasággal. A közvetítő a társaság felhívására köteles továbbá nyilatkozni arról is, hogy a szavazati jog gyakorlására a részvényes utasítása alapján, vagy annak hiányában, saját döntése alapján kerül sor. A közvetítő ezen kötelezettségének teljesítése nem minősül sem a részvényes személyazonosságára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának, sem az értékpapír-titok vagy a részvényessel fennálló szerződésben, jogszabályban, hatósági határozatban előírt nyilvánosságra hozatali korlátozás megsértésének.

Társasági eseményekkel összefüggő kommunikáció

Amennyiben a részvényessel a társaság közvetítő útján tartja a kapcsolatot, úgy a társaság a közvetítő részére - vagy a központi értéktáron keresztül - lesz köteles a részvényesi jogok gyakorlásához szükséges, a Végrehajtási Rendelet szerinti tájékoztatást átadni. Természetesen ez a kötelezettség fordított esetben is fennáll, tehát a közvetítő is köteles a részvényes által rendelkezésére bocsátott, a részvényesi jogok gyakorlásával kapcsolatos információkról a társaságot tájékoztatni.

Annak érdekében, hogy a részvényes mindenkor megfelelően tájékozott legyen a részvényesi döntésekről, akkor is, ha közvetítő útján gyakorolta részvényesi jogait, a konferencia-közgyűlésen elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő szavazás esetében a társaságnak biztosítania kell, hogy a részvényes elektronikus visszaigazolást kapjon a szavazata leadásáról. Amennyiben a visszaigazolást a közvetítő kapja, úgy köteles azt a részvényesnek – közvetítői lánc esetében a láncon keresztül – továbbítani.

Ugyanezen célból a részvényes a közgyűlés napjától számított 30 napon belül kérheti, hogy az nyrt. igazgatósága küldjön visszaigazolást számára arról, hogy a szavazatát a közgyűlésen szabályszerűen rögzítették és figyelembe vették. Ha a társaság ennek 15 napon belül nem tesz eleget, úgy a részvényes jogosult a közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálat iránt pert indítani akkor is, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult.

Az nyrt. a közgyűlési határozatait a honlapján köteles nyilvánosságra hozni.

Tájékoztatás a közvetítő költségeiről

A transzparencia biztosítása érdekében a közvetítő további kötelezettsége, hogy a részvényesek azonosítását szolgáló és a társasági eseményekkel összefüggő kommunikációval kapcsolatos szolgáltatása költségeit nyilvánosságra hozza.

Hatály és alkalmazandóság

Bár az új törvény 2019. július 18. napján lép hatályba, a részvényesek azonosítására és a társasági eseményekkel kapcsolatos kommunikációra vonatkozó részeit csak a 2020. szeptember 3-át követő részvényesi azonosításra és társasági eseményről való részvényesi tájékoztatásra, közgyűlésre, szavazásra kell alkalmazni.

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

Elektronikus (cég)bélyegző és elektronikus cégjegyzési jog

Egy pénzügyi intézmény a pénzügyi és kiegészítő szolgáltatásaira vonatkozó szerződéseit kevés kivétellel csak írásban...

Részletek

A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek átláthatósága és jóváhagyása

Irodánk több cikkben is beszámolt arról, hogy a 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelv („Irányelv”) implementálásaként...

Részletek

Javadalmazási politika és javadalmazási jelentés a nyilvánosan működő részvénytársaságnál

Az Európai Parlament és a Tanács a 2017. május 17-i (EU) 2017/828 számú irányelvvel a hosszú távú részvényesi szerepvállalás...

Részletek

Új részvényesi szerepvállalási átláthatósági szabályok a befektetéseket kezelők tevékenységére

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek („Irányelv”) való megfelelés érdekében...

Részletek