Választottbírósági kikötések tisztességtelensége

A Kúria 3/2013. PJE számon meghozott friss, a Magyar Közlönyben még közzé nem tett jogegységi határozata jelentős változást hoz a választottbírósági kikötések megítélésében. E kikötéseket a bíróságok többsége nem tekintette tisztességtelennek, mivel e lehetőséget a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet kifejezetten biztosította. Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése során azonban a jogalkotó észlelte, hogy a Korm. rendelet szabálya a tisztességtelenségi okokat meghatározó 93/13/EGK tanácsi irányelv hibás fordításán alapul. Az új Polgári Törvénykönyv 6:104. § (1) bekezdése ezért rögzíti, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a kikötés, amely kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit, különösen, ha – anélkül, hogy azt jogszabály előírná – kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, jogellenesen leszűkíti bizonyítási lehetőségeit vagy olyan bizonyítási terhet ró rá, amelyet az irányadó jogi rendelkezések szerint a másik félnek kell viselnie.

Az új Ptk. rendelkezésére tekintettel a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője jogegységi eljárást kezdeményezett, amelynek eredményeként a jogegységi tanács kimondta, hogy fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen. A bíróság e kikötés tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni, de annak semmisségét csak akkor állapíthatja meg, ha a fogyasztó – a bíróság felhívására – arra hivatkozik.

A témát körüljáró cikkünk az Origó és a honlapunkon érhető el.

Vissza a hírekhez