Választottbírósági ítélet érvénytelenítése

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése a magyar bírósági gyakorlatban kivételesnek mondható. Éppen ezért érdemel figyelmet a Kúria Gfv. VII.30.089/2016. számon közzétett döntése, amellyel érvénytelenítette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (továbbiakban: Választottbíróság) egy ítéletét.

A Választottbíróság a perbeli ítéletét oly módon hozta meg, hogy a tanács elnöke az ítélet tervezetét email útján küldte el a másik két választottbírónak, akik szintén elektronikus levélben tették meg észrevételeiket. A felperes által jelölt választottbíró nem értett egyet az ítélet tervezetével, azonban érveit a másik két választottbíró nem fogadta el, azokat jogi okfejtés nélkül pusztán elutasították. Az elnök ezt követően elkészítette az ítélet végleges szövegét, amelyet a felperes által jelölt választottbíró nem írt alá, és ahhoz különvéleményt fogalmazott meg.

A felperes keresetében kérte a Választottbíróság döntésének érvénytelenítését, mivel álláspontja szerint a Választottbíróság eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának, azaz a Választottbíróság Eljárási Szabályzatának. [A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. § (1) bekezdés e) pontja.]

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék azt állapította meg, hogy a Választottbíróság az ítéletét az Eljárási Szabályzatának megfelelően hozta, így a keresetet elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria a Választottbíróság ítéletét érvénytelenítette. A Kúria a felülvizsgálati eljárás keretében azt állapította meg, hogy annak, hogy a Választottbíróság Eljárási Szabályzata szerint az eljáró tanács szavazattöbbséggel, zárt ülésen hozza meg az ítéletet, garanciális jelentősége van, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy megállapítható legyen a választottbírók álláspontja, továbbá az, hogy van-e többségi vélemény. A Kúria értelmezése szerint akkor teljesül a zárt ülés követelménye, ha a választottbírók „a nyilvánosság kizárásával tartott megbeszélésükön, azonos időpontban, egymással közvetlenül érvelve meg tudják vitatni a felmerült jogi problémákat.” A Kúria álláspontja megerősítéseként hivatkozott az Alkotmánybíróság IV/02868/2012 számú határozatára is, amelyben az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy „a tanácsülés(…) során a bírák közösen munkálkodva, együttműködve állapítják meg a tényállást, mérlegelik a rendelkezésre álló bizonyítékokat, értelmezik és alkalmazzák a jogszabályi rendelkezéseket, és véleményüket ütköztetve hozzák meg a döntésüket.” Tekintettel arra, hogy az adott ügyben a választottbírók az ítélet tervezetét elektronikus úton kapták meg, és arra ilyen módon is tettek észrevételeket, az ítéletet a választottbírók nem zárt ülésen hozták meg, így az eljárásuk a Kúria álláspontja szerint nem felelt meg az Eljárási Szabályzatnak, emiatt a Kúria a Választottbíróság ítéletét érvénytelenítette.

Vissza a hírekhez