Újdonságok a hatáskör és az illetékesség szabályaiban

Az új Pp.-ben részben változtak a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályok.

A hatáskör tekintetében az egyik lényeges változás, hogy a közigazgatási jogviták leválasztásra kerültek a polgári perrendtartás szabályairól, azokat közigazgatási perben a közigazgatási bíróságok bírálják el az új közigazgatási perrendtartás alapján. Amennyiben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörét megállapítja egy perre, e döntése kötelező érvényű más bíróságra nézve.

Polgári perben az általános hatáskörű elsőfokú bíróság a törvényszék, amelynek hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügytípusokat az új Pp. tételesen, mint kivételeket sorolja fel. A járásbíróság hatáskörébe tartoznak azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, továbbá a személyi állapotot érintő perek és a végrehajtási perek. Kivételt képeznek a járásbíróság hatáskörébe tartozó vagyonjogi perek közül és a törvényszék hatáskörébe tartoznak a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek, a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perek, a közérdekből indított perek, a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek, a jogi személy és tagjai, volt tagjai közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek.

Mintha az értékpapírokra vonatkozó speciális szabályok létezéséről a jogalkotó megfeledkezett volna, az új Pp. furcsa indokkal a járásbíróság hatáskörébe utalja az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos pereket. A törvény miniszteri indokolása szerint ugyanis „az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek túlnyomórészt a Ptk.-nak a szerződésekre, így az adásvételi, megbízási, bizományi szerződésre vonatkozó szabályainak az alkalmazását kívánják meg, amely speciális ismereteket nem igényel […] az értékpapírokra vonatkozó alapvető rendelkezéseket egyebekben a Ptk. tartalmazza, az e jogviszonnyal kapcsolatos perek elbírálására a járásbíróság megfelelő szakismeretekkel rendelkezik.”

Az illetékesség szabályai között elsősorban azokra a perekre vonatkozó szabályok változása lényeges, amelyekben az egyik fél fogyasztó. Arra az esetre, ha a jogvitában a vállalkozással szemben fogyasztó, tehát szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy áll, az új szabályozás – a gyengébbnek tekintett fél védelmének biztosítása érdekében – új, mégpedig aszimmetrikus (egyoldalú) illetékességi szabályokat állapít meg.

Fogyasztóval szemben, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránt pert indítani – törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag a fogyasztó belföldi lakóhelye szerinti bíróság előtt lehet. Ugyanilyen jogviszonyból származó igény érvényesítése iránt a fogyasztó által indított perre az általános illetékességet a vállalkozás székhelye alapozza meg. A fogyasztó azonban a pert – kizárólagos illetékesség hiányában – vagylagos illetékesség alapján a belföldi lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja. A fogyasztót tehát –kizárólagos illetékességi ok hiányában – megilleti a választás joga a tekintetben, hogy a vállalkozással szemben a pert a vállalkozás székhelye vagy saját belföldi lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt indítja meg. Ezekhez a szabályokhoz kapcsolódóan az új Pp. kimondja, hogy nincs helye olyan illetékességi kikötésnek, amely kizárja a fogyasztó jogát ahhoz, hogy a vállalkozással szemben fennálló szerződéses jogviszonyból eredő igényét saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt érvényesítse, továbbá nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg.

Szintén a gyengébb fél érdekét védő szabály, hogy amennyiben felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő törvényi rendelkezés alapján a károsult kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényét a károkozótól eltérő harmadik (jellemzően a felelősségbiztosítóval) személlyel szemben is érvényesítheti, e harmadik személlyel szemben indított perre – törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – az a bíróság, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, vagy ha a felperes nem természetes személy, belföldi székhelye található, kizárólagosan illetékes.

Vissza a hírekhez