Új jegybanktörvény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének megszűnése

A Parlament előtt fekszik a Magyar Nemzeti Bankról szóló T/ 11474. számú törvényjavaslat („Javaslat”), amelynek 173. §-a szerint 2013. október 1-jén megszűnne a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete („PSZÁF”). A Javaslat szerint a PSZÁF feladatainak összességét a Magyar Nemzeti Bank („MNB”) venné át.

Mivel a Javaslat az MNB-t érinti, a parlamenti zárószavazásra várhatóan addig nem kerül majd sor, amíg az Európai Központi Bank („EKB”) nem mond véleményt az összevonásról. A vélemény eredményeként a Javaslat még változhat.

A Javaslat indokolása szerint a PSZÁF feladatainak MNB-hez való telepítése feltétele annak, hogy

• a pénzügyi rendszer egészének stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomon követése és kontrollja (az ún. makroprudenciális) felügyelés és az intézmények egyedi felügyelését, az egyedi kockázatok nyomon követését szolgáló (ún. mikroprudenciális) felügyelés közti megfelelő hatékonyságú koordináció biztosított legyen,
• az MNB tágabb információs bázishoz jusson,
• javuljanak a döntés előkészítés feltételei,
• ellentmondásmentessé váljon a pénzügyi közvetítőrendszer felé történő hatósági fellépés.

A Javaslat érintetlenül hagyja az MNB klasszikus jegybanki feladatait. A Javaslat szerint változna az MNB szervezeti felépítése, a Monetáris Tanács, az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság kiegészül a korábbiaktól eltérő feladatkörrel felruházásra kerülő Pénzügyi Stabilitási Tanáccsal. Az MNB legfőbb döntéshozó szerve továbbra is a Monetáris Tanács lenne, amely a korábbi  hatáskörein túl meghatározza az MNB mikro- és makroprudenciális feladataival kapcsolatban azon stratégiai kereteket, amely keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntést hoz. A Pénzügyi Stabilitási Tanács hatáskörébe tartozik a Monetáris Tanácsnak az MNB mikro- és makroprudenciális feladataival kapcsolatos döntése végrehajtásának irányítása és a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között az MNB mikro- és makroprudenciális feladataival kapcsolatos döntéshozatal. Az Igazgatóság a korábbi feladatain túl felelős lenne a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghozott döntés végrehajtásának irányításáért.

A Javaslat szerint az MNB működteti majd a  Pénzügyi Békéltető Testületet, a korábban tett általános alávetési nyilatkozatok hatálya pedig fennmarad.

A Javaslat szerint külön törvényben meghatározott jogkörében az MNB szanálási hatóságként jár majd el. A szanálás speciális, a csőd- és a felszámolási eljárás sajátosságait egyesítő eljárás, amelynek célja a fizetésképtelenné váló pénzügyi szervezetek helyzetének rendezése, a pénzügyi stabilitás fenntartása és az ügyfelek érdekeinek védelme mellett. Az Unióban a szanálásra vonatkozó keretrendszer jelenleg kialakítás alatt áll, a magyarországi szanálási szabályok az uniós fejlemények alapján kerülnek majd kialakításra.

A Javaslat lényegében átveszi a korábbi PSZÁF eljárási szabályokat.

Ha az Országgyűlés a Javaslatot elfogadja, hatályát veszíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) azzal, hogy a PSZÁF által folytatott, 2013. október 1-jén már folyamatban lévő eljárásokra és a folyamatban lévő megismételt eljárásokra a Psztv. szabályait kell alkalmazni (értelemszerűen a PSZÁF alatt az MNB-t kell érteni). Az MNB-nek gondoskodnia kell arról, hogy a fél személyében történő változás a 2013. október 1-jén folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön. A 2013. október 1-jén folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban a PSZÁF helyébe az MNB lép és az ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított jogosultság vagy kötelezettség az MNB-t terheli vagy illeti meg.

A PSZÁF feladatainak ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának 2013. október 1-jétől az MNB-t kell tekinteni, az MNB a hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását kezdeményezni fogja.

A 2013. október 1-jét követően esedékessé váló, PSZÁF javára fizetendő felügyeleti díjat, igazgatási szolgáltatási díjat és bírságot 2013. október 1-jétől az MNB-nek kell majd befizetni.

A PSZÁF felhatalmazást kap a Javaslatban arra, hogy a hatályba lépésből adódó feladatok ellátása érdekében az adótitoknak, banktitoknak, értékpapírtitoknak, fizetési titoknak, pénztártitoknak, biztosítási titoknak, foglalkoztatói nyugdíjtitoknak és üzleti titoknak minősülő tényeket, adatokat, információkat stb. az MNB számára közvetlenül átadja. A PSZÁF által kezelt adatvagyon, a nyilvántartások információtechnológiai infrastruktúrája és rendszerei, a nyilvántartás vezetési feladatok ellátásához, illetve működésének biztosításához szükséges valamennyi alkalmazás ugyancsak átadásra kerülnek az MNB részére.

A PSZÁF közérdekű igényérvényesítési jogosultsága szintén átkerül a jegybankhoz, biztosítva ezzel a korábbi felügyeleti eszközrendszer teljes érvényesülését.

Az MNB elnöke a Javaslat szerinti felügyeleti feladatok kapcsán felhatalmazásokat kap azon jogalkotási tárgykörök rendeleti szabályozására, amely felhatalmazásokkal a PSZÁF elnöke a hatálybalépést megelőzően rendelkezett. Ezzel kapcsolatban lényeges változás, hogy ezen szabályozási tárgykörökben kiadott jogszabályok a korábbiaknál magasabb szinten, a kormányrendelettel egy szinten helyezkednek el a jogszabályi hierarchiában, a felhatalmazások alapján megalkotott szabályok csak törvénnyel nem lehetnek ellentétesek.

A változás hatására a PSZÁF kezelésében lévő állami vagyon illetve a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. üzletrésze feletti tulajdonosi jogok gyakorlása az MNB-re száll át. A PSZÁF által foglalkoztatottak foglalkoztatotti jogviszonyai a PSZÁF mint államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése miatt megszűnnek.

Vissza a hírekhez