Új törvény a külföldi befektetéseket érintő bejelentési kötelezettségről 2018. november 30.

A közelmúltban kihirdetett a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvény alapján 2019. január 1-jétől bejelentési kötelezettség terheli azon külföldi befektetőket, akik magyarországi székhelyű gazdasági társaságban – alapítás vagy részesedésszerzés útján – kívánnak tulajdont szerezni vagy Magyarország területén fióktelepet létesíteni, amennyiben a tevékenységük a törvényben felsoroltak közé tartozik. Ilyen tevékenység például a pénzügyi szolgáltatás nyújtása vagy fizetési rendszer működtetése.

Külföldi befektetőnek minősül a törvény meghatározása szerint az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet. A törvény a külföldi befektető fogalmi körébe vonja továbbá a törvényben meghatározott tevékenységet folytató magyarországi székhelyű gazdasági társaságban, a törvényben meghatározott tulajdonrészt vagy befolyást szerző vagy szerezni kívánó, belföldön illetve az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség más tagállamában, valamint a Svájci Államszövetségben bejegyzett olyan jogi személyt is, amelyben az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgár vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet rendelkezik többségi befolyással.

A külföldi befektető az új szabályok alapján a törvényben meghatározott tevékenységet folytató magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25%-ot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10%-ot meghaladó tulajdonrészt, vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyást, kizárólag a miniszterhez történő bejelentést és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezhet.

A miniszter tudomásulvételének visszaigazolása szükséges továbbá a tevékenységhez szükséges infrastruktúrák, berendezések és eszközök használati vagy működtetési jogának megszerzéséhez, valamint a törvény által felsorolt tevékenység megkezdéséhez is.

A bejelentésben a külföldi befektető köteles bemutatni addigi gazdasági tevékenységét, amelyhez minden okiratot csatolnia kell, amely alapján a tulajdonosi szerkezet, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonos megállapítható.

A miniszter a bejelentés alapján – 60 napon belül – megvizsgálja, hogy a külföldi befektető által a tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése vagy az újonnan felvett tevékenység folytatása sérti-e Magyarország biztonsági érdekét.

A miniszter tiltó döntést akkor hozhat, ha megalapozottan feltehető, hogy a törvényben meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy Magyarország biztonsági érdekét sértő körülmény fennállásának elfedésére, az ellenőrzés elnehezítésére, a törvényben meghatározott eljárás megkerülésére létesült vagy arra szolgál. Példaként hozza fel a törvény azt az esetet, ha a jogi személy a bejegyzése szerinti államban tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat, tartós gazdasági tevékenységére utaló körülmények – különösen gazdasági létesítmények, foglalkoztatottak – fennállása nem igazolható.

Amennyiben a külföldi befektető a törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek (ide értve a bejelentés tudomásulvételét követő adatváltozás bejelentési kötelezettséget is) nem tesz eleget, a miniszter bírságot szab ki. A bírság összege természetes személy külföldi befektető esetén legfeljebb egymillió forint, jogi személy külföldi befektető esetén legfeljebb tízmillió forint összeg lehet.

Amennyiben az ellenőrzés során tiltó döntés meghozatalára kerül sor, a miniszter a külföldi befektetőnek legfeljebb 3 hónapos határidőt biztosít a magyarországi székhelyű gazdasági társaságban fennálló tulajdonrészének értékesítésére, befolyásának megszüntetésére, a fióktelep megszüntetésére vagy tevékenységi körének módosítására. Az értékesítés során a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

A külföldi befektető a tiltó döntést az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt, valamint a tiltó döntésben megállapított minősítéssel összefüggésben közigazgatási perben támadhatja. Fontos eleme a szabályozásnak, hogy a bíróságnak kizárólag kasszációs jogköre van a perben, tehát amennyiben a jogsértést megállapítja, a határozatot hatályon kívül helyezi és a minisztert új eljárásra kötelezi.

A törvény 2019. január 1. napján lép hatályba és a hatálybalépést követően létrejött jogügyletek, vagy az azt követően újonnan felvett tevékenységet folytatni kívánó gazdasági társaságok, illetve a hatálybalépés után megkezdett hatósági eljárásban, megindított ellenőrzés esetében alkalmazandó.

Vissza a hírekhez