Tulajdoni és hitelezői igény a befektetési vállalkozás elleni felszámolási eljárásban 2018. május 8.

A befektetési vállalkozással szemben indult felszámolási eljárásban kérdésként merült fel, hogy a függő ügynök közreműködésével értékesített fiktív vagy nem létező kötvényekre vonatkozó hitelezői igényeket hitelezői, vagy ügyféligényként kell-e besorolni.

A befektetők védelme érdekében a befektetési szolgáltatásról szóló törvény [2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 136. §] értelmében a befektetési vállalkozás felszámolása esetén az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz és nyilvántartott pénzeszköz, valamint az ügyfél tulajdonában lévő, őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz kiadása iránt a felszámolási eljárástól függetlenül soron kívül kell intézkedni, ha az ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem merül fel. Amennyiben pedig a nyilvántartások és a befektetői követelések egyezőségének hiánya vagy egyéb akadályozó körülmény miatt az ügyféligény nem adható ki, akkor a felszámolónak homogén eszközcsoportokat képezve arányosan kell gondoskodnia az ügyféleszközök kiadásáról [Bszt. 136. § (2) bekezdés].

A konkrét ügyben a felszámoló által a függő ügynök igénybevételével létrejött, fiktív kötvények forgalmazásával kapcsolatosan a előterjesztett vitatott igényről a bíróságnak azt kellett eldöntenie, a szerződés a befektetési vállalkozás és az igénybejelentő befektető között létrejött szerződésnek, és ennek alapján ügyfél-igénynek minősül-e. Ha ugyanis a követelés ügyféligénynek minősül, úgy ha az ügyfél tulajdonát képező pénzeszköz, pénzügyi eszköz az ügyfélnek bármilyen okból nem adható ki, akkor a csődeljárásról szóló törvényben meghatározott sorrendben, a felszámolási költségeket követően, de a zálogjoggal biztosított hitelezői követeléseket megelőzően kell azt a követelések közé besorolnia és kielégítenie [1994. évi LIII. törvény (Cstv.) 57. § (1) bekezdés a), b) pont].

Amennyiben azonban a függő ügynök által kötött szerződés az ügyfél és a függő ügynök között jött létre, akkor - figyelemmel arra, hogy a Bszt. alapján a befektetési vállalkozás teljes felelősséggel tartozik az általa igénybevett függő ügynök által az e tevékenysége során okozott károkért [Bszt. 115. § (4) bekezdés] - a követelést egyéb, azaz nem privilegizált követelésként kell a felszámolási eljárásban nyilvántartásba venni [Cstv. 57. § (1) bekezdés f) és g) pont] .

A Kúria a felülvizsgálati eljárásban hozott döntésében azt mondta ki, hogy ügyféligényként csak a befektetési vállalkozásnál meglévő pénzügyi eszközt és pénzeszközt lehet nyilvántartásba venni [Bszt. 136. § (2) bekezdés a) és b) pont]. A fiktív és a nem létező kötvények esetén a pénzügyi eszköz a befektetési vállalkozásnál nem fellelhető, ezért nincs mód kiadására, így a befektetői igények csak hitelezői igényként vehetők figyelembe.

Vissza a hírekhez