Törvény a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről

A Magyar Közlöny 2013. június 14-én megjelent számában kihirdetésre került a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: „Törvény”), amely a pénzügyi konglomerátumok és azok kiegészítő felügyeletének egységes szabályozását teremtette meg.

A Törvény 2013. június 22. napján lép hatályba.

Arról, hogy egy vállalatcsoport pénzügyi konglomerátumnak minősül, hivatalból dönt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete („Felügyelet”) a többi, esetlegesen érintett felügyeleti hatósággal egyetértésben.

A Törvény szerint a pénzügyi konglomerátum egy olyan vállalatcsoport,

a)     amelybe legalább egy biztosító és egy banki vagy befektetési szolgáltatást nyújtó cég tartozik, és

b)     ahol a csoport élén

·   egy olyan hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, vagyonkezelő társaság vagy alternatív befektetési alapkezelő (szabályozott vállalkozás áll), amely

-      anyavállalata egy banki, befektetési szolgáltatási vagy biztosítási ágazatbeli (pénzügyi ágazatbeli) vállalkozásnak,

-      pénzügyi ágazatbeli vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás vagy

-      olyan pénzügyi ágazatbeli vállalkozás, amelyben a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások egyike sem rendelkezik ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal; vagy

·   egy nem szabályozott vállalkozás áll, és a csoport tevékenysége elsősorban a pénzügyi ágazatban folyik, vagyis a csoporton belül a pénzügyi ágazathoz tartozó szabályozott és nem szabályozott vállalkozások mérlegfőösszegeinek összege meghaladja a csoport összesített mérlegfőösszegének 40%-át,

c)     a csoport vállalkozásaiban összevontan (konszolidáltan) vagy aggregáltan mért tevékenység mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazatban jelentős, vagyis ha

·   a csoport adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a mérlegfőösszege és a csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített mérlegfőösszege arányának és

·   a csoport adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a tőkekövetelménye és a csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített tőkekövetelménye arányának

számtani átlaga meghaladja a 10%-ot, mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki és befektetési szolgáltatási ágazatban, vagy

·   a pénzügyi ágazaton belüli legkisebb ágazat mérlegfőösszege is meghaladja az 1.600 milliárd forintot.

Mivel a pénzügyi ágazatban is tevékenykedő vállalatcsoportok nagy méreteket ölthetnek, és jelentős kockázatok kapcsolódhatnak hozzájuk, csoport szinten is prudenciális felügyelet alá tartoznak, amely a kiegészítő felügyelet intézményén keresztül valósul meg. A pénzügyi konglomerátumokkal kapcsolatban felügyeleti hatóságként általában az a pénzügyi felügyelet  jár el, amely a pénzügyi konglomerátum élén álló szabályozott vállalkozást felügyeli (ha ilyen vállalkozás nincs, kisegítő jogszabályi rendelkezések alapján határozható meg a kiegészítő felügyeletet ellátó hatóság.)

A kiegészítő felügyelet célja a pénzügyi konglomerátum csoport szintű prudens működésének felügyelete. A Felügyelet ennek elérése érdekében a pénzügyi konglomerátum kockázati koncentrációját, csoporton belüli ügyleteit, tőkemegfelelését, belső kontroll rendszerét és kockázatkezelését a csoport szintjén felügyeli. Az a vállalkozás, amely kiegészítő felügyelet alá tartozik - egyéb többletkötelezettségei mellett - rendszeresen köteles tájékoztatni a Felügyeletet a jogi felépítéséről, az irányításáról és a szervezeti struktúrájáról, valamint köteles ezen információkat évente nyilvánosságra hozni.

A Törvény hatálybalépését megelőzően a pénzügyi konglomerátumra és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó szabályokat a pénzügyi ágazati törvények hasonló módon, egymással párhuzamosan tartalmazták.

A Törvény hatálybalépésével alapvetően nem változik a pénzügyi konglomerátumok és a kiegészítő felügyelet szabályozása, a Törvény jelentősége elsősorban az, hogy a jövőben ezeket a rendelkezéseket ugyanaz a jogszabály fogja tartalmazni, és ezzel megszűnik a párhuzamos szabályozás. A Törvény hatálybalépésével egyidejűleg a külön törvények pénzügyi konglomerátumra és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó szabályai hatályukat veszítik. Ezáltal a szabályozás átláthatóbbá válik.

Az alapvetően formai, szerkezeti változáson túl a Törvénnyel a jogalkotó eleget kíván tenni annak a kötelezettségének, amely abból ered, hogy megfelelően át kell ültetnie a vonatkozó uniós irányelvek módosításait, amelyeket a 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv tartalmaz. Az irányelv alapján be kell vonni a kiegészítő felügyelet körébe és az összevont felügyelet körébe is a vagyonkezelő társaságokat, amelyek közé alapvetően az ÁÉKBV-alapkezelők (UCITS vagy korábban „európai” alapkezelők) és az alternatív befektetési alapkezelők (AIFM) tartoznak. Emellett a módosítások célja a vegyes pénzügyi holding társaságok feletti következetes, egységes felügyelet megteremtése volt.

A fentiekkel összhangban a Törvény módosítja a pénzügyi ágazati törvények egyes rendelkezéseit.

Vissza a hírekhez