Tisztázódott, hogyan kell alzálogjogot alapítani 2019. augusztus 12.

Bank- és hiteljog, Polgári jog

Tisztázódott, hogyan kell alzálogjogot alapítani

Módosult néhány zálogjogi szabály. A módosítás elsősorban az alzálogjog alapítását [Hbny. 7. § (1a) bek.] és az önálló zálogjog továbbélését [Ptk. 5:100. § (7) bek.] érinti. Emellett tartalmi változást nem jelentő, szövegpontosítási célú további módosításokra is sor került (Ptk. 5:140., 5:142. §). A módosításraa hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi LXVII. törvényben („Tv.”) került sor, többnyire 2019. július 17-i hatállyal, de az alzálogjogot érintő módosítás visszamenőleges hatályú, a korábban alapított zálogjogokra is kiterjed (Tv. 136. §).

A Ptk. eredeti szabályozása alapján az alzálogjog kifejezés a követelésen alapított zálogjog jelzésére szolgált abban az esetben, ha az elzálogosított követelés maga is zálogjoggal vagy kezességgel volt biztosítva. Az alzálogjogról csupán egy rendelkezés szólt, amely szerint a zálogjogosult, ha a zálogjogát (a Ptk. 5:139. §-ában kapott felhatalmazás alapján) a biztosítékul szolgáló követelés érvényesítése útján érvényesíti, akkor ennek során e követelés biztosítékait is igénybe veheti (Ptk. 5:140. §).

A Ptk. 2016. évi módosítása során az alzálogjogra vonatkozó szabályozás kiegészült két új rendelkezéssel. Az első szerint zálogjoggal biztosított követelés – nem közönséges követelésen alapított zálogjog, hanem – alzálogjog alapítása útján terhelhető meg; a második pedig az alzálogjog megkülönböztető sajátosságaként rögzítette, hogy „az alzálogjog tárgya a zálogjog és az általa biztosított követelés” [Ptk. 5:99. § (4) bek.].

A Ptk. arról nem rendelkezett, hogy miként kell alzálogjogot alapítani. Az általános szabályok alkalmazásával ebből az következik, hogy az alzálogjogot alapító zálogszerződésben az alzálogjog tárgyaként a biztosítékul szolgáló követelés mellett az azt biztosító zálogjogot is meg jelölni [Ptk. 5:89. § (1), (3) bek.], a dologi hatályú alzálogjog megalapításának pedig feltétele az alzálogjog bejegyzése mindkét vagyontárgy tekintetében [Ptk. 5:88. § a)pont; 5:91. §).

Az alzálogjog alapítására vonatkozó mostani módosítás szerint azonban a követelést terhelő zálogjog megalapításával az alzálogjog is meg van alapítva. Csak a követelés-zálogjogot kell bejegyezni a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, és ezzel – ha a bejegyzett zálogjog olyan követelést terhel, amely zálogjoggal van biztosítva – az alzálogjog alapítása a törvény erejénél fogva megvalósul. Ugyanez áll arra az esetre is, amikor az elzálogosított követelés biztosítékául utóbb alapítanak zálogjogot, azzal az eltéréssel, ez esetben ez utóbbi zálogjog megalapítása jelenti az alzálogjog megalapítását [Hbny. 7. § (1a) bek.].

A jogalkalmazók számára jó hír, hogy – bár a Ptk. kifejezetten alzálogjog alapításáról rendelkezik – az új szabályok alapján nincs szükség semmilyen külön eljárásra akkor, ha zálogjoggal biztosított követelésen kívánnak zálogjogot alapítani. Ez a megoldás közelít a Ptk. eredeti szabályozásához, és ugyanez tükröződik a módosításhoz fűzött Indokolásban is, amely immár úgy fogalmaz, hogy „az alzálogjog tulajdonképpeni tárgya a zálogjoggal biztosított követelés”, az elzálogosított követelést biztosító zálogjog pedig csupán feltétele annak, hogy alzálogjogról beszélhessünk. Míg tehát a jogalkotó a Ptk. 2016. évi módosítása során az alzálogjog elsődleges tárgyának még a követelést biztosító zálogjogot tekintette, utóbb a hangsúly áttevődött magára a követelésre.

Az új szabályozás felvet néhány kérdést: nem teljesen világos a követelésen alapított zálogjog és az alzálogjog egymáshoz való viszonya; nehezen egyeztethető össze a Ptk. 5:99. § (4) bekezdése és a Hbny. 7. § (1a) bekezdése; továbbá az új rendelkezés a zálogjog alapítására (Ptk. 5:88. §), az alzálogjogra [Ptk. 5:99. § (4) bek.] valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartásra (Ptk. 5:112-5:117. §) vonatkozó anyagi jogi szabályok kiegészítését jelenti, ezért egyértelműen a Ptk.-ban lenne a helye. Ezek a szépséghibák azonban remélhetőleg gyakorlati problémát nem fognak okozni.


Zálogjog

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

Mire szolgál a zálogtárgy károsodására fizetett biztosítási összeg?

A jogvita tárgya A Pécsi Ítélőtábla egy 2005-ben kötött szerződés alapján fogyasztó részére nyújtott, jelzálogjoggal...

Részletek

Gárdos István és Tomori Erika cikke a Kúria 4/2016-os gazdasági elvi határozatáról

A Kúria 4/2016. számú határozatában úgy foglalt állást, hogy jövőben megszerzendő ingókra vagy követelésre alapított zálogjog,...

Részletek

A vevő által kötött zálogszerződés sorsa az adásvételi szerződés felbontása esetén

A Kúria kimondta, hogy mivel a korábbi adásvételi szerződés felbontása következtében a hitelező az adóssal szemben csak...

Részletek

Gárdos Péter cikke a Ptk.-módosításról

Gárdos Péter "Észrevételek a Ptk. tervezett módosításának egyes zálogjogi és kötelmi jogi rendelkezéseihez" című cikke, amely...

Részletek