Bank- és hiteljog • Fizetésképtelenség, BRR • 2017. április 3.
A Kúria kimondta, hogy a pénzügyi intézmény szanálási eljárásának elrendelése mellett az eljárás során alkalmazott egyes szanálási intézkedéseknek, azaz végső soron az eljárás egészének is teljesíteni kell a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (Szanálási tv.) 17. § (5) bekezdése szerint elvárt szükségességet és arányosságot [Kfv.I.35.444/2016].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint szanálási hatóság a Szanálási tv. alapján elrendelte az M Bank Zrt. (Bank) szanálási eljárását. Ezen szanálási eljárás keretében az MNB mint szanálási hatóság a Szanálási tv. 85. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kiegészítő szanálási jogosultságával élve határozatával módosított (Határozat) egy, a Bank és egy hitelfelvevő, illetve kezese között született megállapodást. Az MNB indokolása szerint a megállapodás a Bankra nézve indokolatlanul hátrányos kikötéseket tartalmazott, melyek sértik az ügyfelek pénzeszközeinek és vagyonának védelmére, valamint a betétesek és befektetők bizalmának fenntartására vonatkozó szanálási célok érvényesülését.
A hitelfelvevő és a kezes pert indítottak a Határozat hatályon kívül helyezése iránt, mivel a Határozat nem tartalmazta a szükségesség és arányosság tesztjét.
Az elsőfokú bíróság a Határozatot hatályon kívül helyezte, fellebbezés folytán az ügyben a Kúria hozott – iránymutató – döntést.
A Kúria a szükségesség és arányosság elvének megítélése során irányadónak tekintette, hogy a Szanálási tv. az uniós jognak való megfelelést szolgálja. Ezzel összefüggésben megállapította, hogy a szükségesség és arányosság követelményét nem csak a szanálás elrendelésére, hanem az eljárás során alkalmazott egyes szanálási intézkedésekre, végső soron pedig az eljárás egészére is alkalmazni kell.
A Kúria azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy, mivel a Határozatban az egyes tényállítások mögött nincsenek bizonyítékok, nem állapítható meg, hogy a kiegészítő jogosultság gyakorlása jogszerű volt-e vagy sem. A Kúria fenntartotta az elsőfokú bíróságnak a Határozatot hatályon kívül helyező ítéletét, a szanálási eljárás időközbeni jogerős megszűnése miatt ugyanakkor nem kötelezte az MNB-t új eljárásra.
Vissza a hírekhez
A Csődtörvény legújabb változásai - úton a modernebb és hatékonyabb fizetésképtelenségi eljárások felé
Alapvető változások a fiduciárius biztosítékok fizetésképtelenségi kezelésében
Téves fizetés sorsa a felszámolási eljárásban
Magáncsőd
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
