Peres iratokra vonatkozó formalizmus

Az új Pp. a perek időtartamának rövidítése érdekében a polgári peres eljárásban alkalmazott iratokkal szemben új alaki és tartalmi követelményeket támaszt.

Az új Pp. egyrészt meghatározza általában a beadványok tartalmát, másrészt egyes beadványokra külön rendelkezéseket is tartalmaz.

A keresetlevélre vonatkozó szabályok részletekbe menően tartalmazzák a keresetlevéllel szembeni követelményeket. A keresetlevél három fő részből áll, a bevezető, az érdemi és a záró részből. A bevezető rész szolgál a peres felekre vonatkozó alapadatok, illetve az eljárásjogi vagy anyagi jogi szempontból releváns egyéb körülmények (pl. jog- és cselekvőképesség igazolásának) rögzítésére. Ehhez a részhez kapcsolódik az „azonosító adatok” fogalma, amelyet az új Pp. értelmező rendelkezései között mind a természetes személyekre mind pedig a nem természetes személyekre vonatkozóan meghatároz.

A keresetlevél érdemi részében kell előterjeszteni a határozott kereseti kérelmet, pontosan meghatározva azt, hogy a felperes milyen ítéleti rendelkezést vár a bíróságtól. Az új Pp. a kereseti kérelem kötelező elemévé teszi annak pontos megjelölését, hogy a felperes milyen jogalapon, milyen jogot kíván érvényesíteni az alperessel szemben, amely összhangban van a jogcímhez kötöttség elvével. Az érdemi részben kell előadni az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, továbbá a jogi érvelést is, azaz a tényállítás és a jogállítás közötti összefüggést. A bizonyítékokat és a bizonyítási indítványokat ugyancsak az érdemi részben kell megjelölni.

A záró rész alapvetően minden egyéb olyan adat feltüntetésére szolgál, amelyet a bíróságnak az eljárás megindításakor hivatalból vizsgálnia kell. A felperes köteles megjelölni a per tárgyának az értékét, az annak meghatározásakor figyelembe vett tényeket és jogszabályhelyet, a bíróság hatáskörét és illetékességét – ha az ügyben külföldi elem van, a joghatóságát is – megalapozó tényeket és jogszabályhelyet. Fel kell tüntetni a megfizetett illeték összegét, a megfizetési módját, vagy az eljárási illeték megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet. Meg kell jelölni továbbá azt, hogy a nem természetes személy fél perbeli jogképessége milyen jogszabályon alapul, a fél törvényes képviselőjeként megjelölt személy és a meghatalmazott perbeli képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet és a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat. Az új Pp. megjelöli a keresetlevélhez kötelezően csatolandó mellékleteket is.

Amennyiben a kötelező tartalmi elemeket, illetve alaki kellékeket a keresetlevél nem, vagy hiányosan tartalmazza, továbbá az előírt kötelező mellékleteket a felperes nem csatolta, a bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a keresetlevelet visszautasítja, abban az esetben is, ha a hiányosságok csak a keresetlevélnek valamely részét érintik. Az 1992. évi Pp. szabályával megegyezően fennmaradnak a keresetlevél előterjesztésének joghatásai, ha a felperes az ügy előzményére hivatkozással, a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a keresetlevelet újra előterjeszti.

Az új Pp. a keresetlevél mellett, a perfelvételi tárgyalás írásbeli előkészítése szempontjából jelentős, gyűjtőnéven perfelvételi iratként definiált iratokra is részletes alaki és tartalmi szabályokat fogalmaz meg. A formalizmus jegyében a különböző perfelvételi nyilatkozatok különböző perfelvételi iratokban tehetők meg, de csak olyan perfelvételi irat terjeszthető elő, amelyet a Pp. vagy a bíróság engedélyez. Ennek a szabálynak a megsértésével előterjesztett perfelvételi irat hatálytalan, azaz olyannak minősül, mintha előterjesztésre sem került volna.

Az írásbeli ellenkérelmet az alperes a keresetlevél kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén, amennyiben az alperes a negyvenöt napos határidőn belül beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, a bíróság hivatalból és perfelvételi tárgyalás nélkül bírósági meghagyást bocsát ki, amelyben a kereseti kérelemnek megfelelően kötelezi az alperest. Az írásbeli ellenkérelem tartalma a keresetlevél szerkezetével egyezik meg, azaz bevezető, érdemi és záró részből áll, a törvény meghatározza mind az alaki védekezésre, mind pedig az érdemi védekezésre vonatkozó írásbeli ellenkérelem tartalmi követelményeit, valamint a kötelező mellékleteket is.

Az alperes az írásbeli ellenkérelem mellett a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelem előterjesztésével egyidejűleg, – külön beadványban – viszontkereset-levelet és beszámítást tartalmazó iratot terjeszthet elő, amely iratok tartalmi elemeire és mellékleteire az új Pp.-ben meghatározott kiegészítésekkel a keresetlevélre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A viszontkeresettel szembeni írásbeli ellenkérelemre és a beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelemre pedig a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem szabályait kell alkalmazni.

Új intézmény a polgári perben a válaszirat és a viszontválasz, amelynek előterjesztésére a bíróság felhívása alapján az írásbeli ellenkérelem előterjesztése után kerülhet sor.

A bíróság felhívására a felperes válasziratban köteles feltüntetni (i) az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az ellenkérelemben szereplő tény-, illetve jogállításokat, kérelmeket, továbbá a bizonyítékokra, bizonyítási indítványokra vonatkozó állításokat mennyiben és milyen okból vitatja, továbbá (ii) az ellenfél - állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással rögzített - felhívására tett nyilatkozatát, illetve csatolt bizonyítási eszközt, vagy ezek hiányában a felhívás nem teljesítésének indokát, valamint (iii) a bíróság anyagi pervezetése szerinti felhívásra vonatkozó nyilatkozatát. Ezen nyilatkozatokat nem érintő körben külön felhívás nélkül is tehet nyilatkozatot a fél a válasziratban.

A válasziratra vonatkozóan a bíróság felhívására az alperes köteles viszontválaszban nyilatkozni az új Pp.-ben meghatározott nyilatkozati körben. Ezen nyilatkozatokon kívül külön felhívás nélkül is tehet nyilatkozatot az alperes a viszontválaszban.

A hatékony pervezetés érdekében a bíróság jogosult a szükségesnek tartott körben felhívni a feleket további előkészítő irat előterjesztésére. Lényeges újítás tehát, hogy előkészítő irat benyújtására kizárólag a bíróság felhívása alapján kerülhet sor.

Vissza a hírekhez