Összefoglaló az elszámolási időszak munkáltató számára nyújtott előnyeiről

Munkajog 2013. szeptember 25.

Az új Mt. által bevezetett elszámolási időszak egy adott heti munkaidő ledolgozására szolgáló hosszabb tartam, amely a munkavállalók által teljesítendő munkaidő rugalmasabb felhasználását biztosítja a munkáltató számára. A teljesítendő heti munkaidőt a munkáltató nem az adott héten, hanem az elszámolási időszak alatt jogosult ledolgoztatni, azaz ezen időszak alatt tudja az adott heti munkaidőt beosztani.

Az elszámolási időszak a teljesítendő munkaidő meghatározásának alapjául szolgáló héttel kezdődik.

Tartama a munkaidőkerethez hasonlóan lehet 1-16 hét, valamint meghatározott feltételek teljesülése esetén 26 vagy akár 52 hét.

Az elszámolási időszak tehát beosztási szabály és nem a munkavállalók által teljesítendő, teljesíthető munkaidő mennyiségét növeli. Az elszámolási időszak alkalmazására kizárólag munkaidőkeret hiányában van lehetőség.

A munkaidőkeret és az elszámolási időszak különbségeit bemutató összehasonlító táblázat:

Munkaidőkeret

Elszámolási időszak

A munkaidőkeret elsősorban a munkavállaló által teljesítendő munkaidő meghatározásának egyik módja.

Alkalmazása kizárólag munkaidő-beosztási módszer és nincs köze a teljesítendő munkaidő tartamának meghatározásához

Alkalmazása esetén a munkaidőt a munkáltató által megállapított keret tartama alatt kell ledolgozni és a keret befejező időpontja nem „tolható ki”.

Az elszámolási időszak egy adott heti munkaidő „hosszabb időszakra” történő elosztását jelenti.

A teljesítendő munkaidő meghatározásának alapjául szolgáló időszak és a munkaidő beosztásának, teljesítésének tartama megegyezik.

A munkaidő meghatározásának alapjául szolgáló időszak és a munkaidő teljesítésének tartama időben eltér egymástól, mivel ez az adott heti munkaidő teljesítésére szolgáló hosszabb időegység.

statikus

dinamikus

Az egyes munkaidőkeretek egymást követik, a munkavállalóra nézve egyidejűleg mindig csak egy munkaidőkeret irányadó.

Az elszámolási időszakok egymásra épülnek, minden egyes heti munkaidő ledolgozására új elszámolási időszak kezdődik.

A munkaidőkeret végének közeledtével a munkaidő beosztásának rugalmassága csökken, a keret alatt irányadó munkaidő kizárólag a keret tartama alatt dolgoztatható le.

Minden egyes heti munkaidő ledolgoztatására ugyanolyan tartam áll rendelkezésre.

Bevezetése:

A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. Ennek megfelelően az elszámolási időszakot, azaz az elszámolási időszak kezdő és befejező időpontját – a munkaidőkeretre vonatkozó szabályokkal egyezően – a munkáltatónak kell meghatároznia és közölnie a munkavállalókkal. Az elszámolási időszak bevezetésére – a megfelelő nyilvántartás biztosítását követően – bármikor sor kerülhet.

További előnyök:

Az elszámolási időszak alkalmazásával – a munkaidőkerethez hasonlóan – a munkáltató jogosult az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra.

Alkalmazásának rugalmassága:

Alkalomszerűen és folyamatosan is alkalmazható. Az elszámolási időszakot annak bevezetését követően sem kell állandóan alkalmazni, lehet esetenként is, ha a munkáltató tevékenysége szempontjából meghatározott időszakban van rá szükség. Eseti alkalmazása esetén az elszámolási időszak lejártát követően a munkavállalók munkaideje az általános munkarend szerint kerül beosztásra.

Irányadó szabályok:

Tartamának meghatározására, valamint a munkaviszony megszűnése esetén esedékes elszámolásra a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok alkalmazandóak, ez azonban kizárólag technikai jellegű, bizonyos közös szabályok ellenére a két intézmény nem azonos és nem is hasonlít egymáshoz.

 

 

Vissza a hírekhez