Munkaidő-szervezéssel kapcsolatos változások a Munka Törvénykönyvében (2. rész) 2019. március 5.

Munkajog

A Munka Törvénykönyvének 2019. januárban hatályba lépett változásait bemutató írásunk első részében (Munkaidő-szervezéssel kapcsolatos változások a Munka Törvénykönyvében 1. rész) összefoglaltuk a munkaidő beosztásával és a megnövelt munkaidőkerettel kapcsolatos főbb változásokat. Az alábbiakban a rendkívüli munkaidőre vonatkozó új szabályokat mutatjuk be továbbá felhívjuk a figyelmet arra, hogy bevezetésre kerül a munkaerő-kölcsönzés minimális szolgáltatási díja.

Rendkívüli munkaidő

Amennyiben a munkavállaló - a munkáltató utasítása alapján - rendes munkaidején kívül munkát végez, az rendkívüli munkavégzésnek számít, amelynek ideje a rendkívüli munkaidő, köznyelvben a túlóra. A Munka Törvénykönyve a rendkívüli munkaidő alábbi eseteit határozza meg:

a) a munkaidő-beosztástól eltérő,

b) a munkaidőkereten felüli,

c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá

d) az ügyelet tartama [ Munka Törvénykönyve 107. §].

A rendkívüli munkaidő lehetséges éves mértéke változatlanul 250 óra, kollektív szerződés felhatalmazása esetén 300 óra [Munka Törvénykönyve 109. § (1) bekezdés, 135. § (3) bekezdés].

Az újdonságot a fenti limiteket meghaladóan önként vállalható túlóra (ún. önként vállalt túlmunka) bevezetése jelenti: A munkáltató és munkavállaló írásbeli megállapodása alapján legfeljebb további évi 150 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, kollektív szerződés esetén további legfeljebb 100 óra. A munkavállaló ezt a megállapodását a naptári év végére felmondhatja [Munka Törvénykönyve 109. § (2) bekezdés és 135. § (3) bekezdés].

Azon túl, hogy a munkavállalók önként vállalt túlmunkára kizárólag a saját beleegyezésüket követően kötelezhetők, a munkavállalók védelme érdekében a módosított Munka Törvénykönyve kifejezetten tartalmazza azt is, hogy

a) kollektív szerződés kizárólag a munkavállaló javára térhet el attól a szabálytól, hogy a felek megállapodása alapján legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el [Munka Törvénykönyve 135. § (2) bekezdés s) pont];

b) a munkáltató nem mondhatja fel a munkavállaló munkaviszonyát kizárólag arra hivatkozással, hogy a munkavállaló az önként vállalt túlmunkára vonatkozó szerződését felmondta [Munka Törvénykönyve 66. § (3) bekezdés b) pont].

Bővült a nyilvántartandó adatok köre

A fenti módosításokkal összhangban bővült a munkáltató által nyilvántartandó adatok köre. A rendkívüli munkaidőt a korábbi szabályozás alapján is nyilván kellett tartani, ugyanakkor ettől külön kell a jövőben vezetni az önként vállalt túlmunka alapján elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó adatokat [Munka Törvénykönyve 134. § (1) bekezdés d) pont].

Amennyiben ilyennel rendelkezik, a munkáltatónak kötelessége az önként vállalt túlmunkára vonatkozó megállapodásait is nyilvántartani [Munka Törvénykönyve 134. § (4) bekezdés c)-d) pont].

A pontos és naprakész nyilvántartások vezetése rendkívül lényeges, különösen a hosszabb munkaidőkeretre tekintettel, amikor is az elszámolásra akár több évvel a felmerült rendkívüli munkavégzést követően is sor kerülhet (lásd a Munkaidő-szervezéssel kapcsolatos változások a Munka Törvénykönyvében című írásunk 1. részét).

Munkaerő-kölcsönzés minimális szolgáltatási díja

A Módtv. felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy rendeletben szabályozza a munkaerő-kölcsönzésért a kölcsönbeadónak fizetendő minimális kölcsönzési (szolgáltatási) díjat.

A szabályozás célja a minimálbér és a garantált bérminimum kifizetésének biztosítása a minimális szolgáltatási díj bevezetése révén [Munka Törvénykönyve 298. § (5) bekezdés].)


Mt, Munkaidő

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a gyakorlatban

A Kúria felülvizsgálati eljárás keretében nemrégiben az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének érvényesülését vizsgálta...

Részletek

Mire terjedhet ki a munkajogi versenytilalom?

Versenytilalmi megállapodást általában olyan munkakörhöz kapcsolódóan kötnek a felek, amikor a munkáltatónak fokozott...

Részletek

Új uniós irányelv készül a munka és a magánélet összeegyeztethetőségéről

Az uniós szabályozás tárgya Az Európai Bizottság új irányelv elfogadását javasolja az Európai Unió döntéshozói számára...

Részletek

A versenytilalmi megállapodás ellenértéke

A közelmúltban a bíróságok több elvi jelentőségű megállapítást tettek a versenytilalmi megállapodásokra vonatkozóan,...

Részletek