MNB állásfoglalás a Kit. szerinti szűrőrendszer alkuszok és többes ügynökök általi alkalmazásáról 2020. január 14.

Biztosítási jog

Az alkuszokat és a többes ügynököket a folyamatosan változó pénzmosás elleni szabályok igen komoly kihívás elé állítják. Bár a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.), illetve az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Kit.) csak az alkuszok és a többes ügynökök életbiztosítási tevékenységére irányadó, az MNB jogértelmezése szerint a Pmt. és a Kit. szerinti belső szabályzatot (közismert nevén a „pénzmosási szabályzatot”) minden többes ügynöknek és alkusznak el kell készítenie, és e szabályzat megléte a többes ügynöki, illetve az alkuszi tevékenység engedélyezésének is feltétele. Bár számos alkusz és többes ügynök kizárólag a nem-életbiztosítási ágban tevékenykedik, az MNB elvárása annyiban indokolható, hogy az alkuszi vagy többes ügynöki engedélyt a felügyelet – a biztosítóktól eltérően – nem egy adott biztosítási ágra, hanem a biztosításközvetítői tevékenységre adja ki, azaz egy alapvetően nem-életbiztosítással foglalkozó alkusz vagy a többes ügynök bármikor dönthet úgy, hogy életbiztosítási termékeket is közvetít.

Tekintettel arra, hogy a Pmt. és a Kit. rendelkezései ennek alapján valamennyi többes ügynökre és alkuszra irányadók, e közvetítőknek figyelemmel kell lenniük a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 45/2018. (XII. 17.) MNB rendelet előírásaira is. Az MNB rendelete szerint a szolgáltatóknak a Pmt. és a Kit. szerinti kötelezettségeik ellátása során belső szűrőrendszert kell kialakítaniuk és üzemeltetniük. Az MNB rendelet alapján a több, mint 50.000 ügyféllel rendelkező szolgáltatóknak a Pmt. szerinti szűrőrendszert, a több, mint 1000 ügyféllel rendelkező szolgáltatóknak pedig a Kit. szerinti szűrőrendszert automatikus szűrőrendszer – azaz emberi beavatkozás nélkül működő informatikai rendszer – formájában kell működtetnie.

Tekintettel arra, hogy a biztosításközvetítők számára egy ilyen automatikus szűrőrendszer kialakítása igen munka- és költségigényes, felvetődött egy olyan értelmezés is, mely szerint a többes ügynök, illetve az alkusz nem köteles ilyen szűrőrendszert kialakítani, mivel a biztosítók az automatikus szűrést mindenképpen elvégzik, így ugyanazon ügyfélkör, illetve személyi kör többes ügynökök és alkuszok általi szűrése indokolatlan, tekintettel különösen arra, hogy pénzügyi tranzakció kizárólag a biztosítók és az ügyfelek között történik, a közöttük létrejött üzleti kapcsolat alapján.

Az MNB most megjelent állásfoglalásában ezzel szemben egyértelműen kimondta, hogy a Kit. szerinti automatikus szűrőrendszer kialakítása mind a többes ügynökök, mind az alkuszok számára kötelező, amennyiben az ügyfeleik száma meghaladja az 1000 főt.

Az MNB álláspontja szerint szolgáltatói minősége alapján a többes ügynök és az alkusz is köteles – az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során – a pénzmosási és terrorizmus finanszírozás elleni jogszabályoknak, így a Pmt.-ben és a Kit.-ben foglaltak mellett az MNB Rendeletben foglaltaknak megfelelni. Ebből következően a többes ügynök és az alkusz is köteles olyan szűrőrendszerrel rendelkezni, amelynek segítségével biztosítani képes az ügyfelei szankciós listák alapján történő vizsgálatát. Az MNB Rendelet alapján ezen szűrési kötelezettséget minden szolgáltató köteles elvégezni. A jogalkotó csak annyiban differenciál, hogy technikai szempontból a szűrőrendszert kétféle módon tartja megvalósíthatónak: egyrészt automatikus, másrészt manuális rendszeren keresztül. Az MNB Rendelet a szolgáltatóknak (így a többes ügynöknek és az alkusznak is) e kétféle szűrőrendszer tekintetében csak korlátozott választási lehetőséget biztosít, mivel, ha a szolgáltató ügyfeleinek a száma a tárgyévet megelőző évben meghaladta az 1000 főt, akkor köteles az MNB Rendelet 39. § a) pontjában foglaltaknak megfelelő automatikus szűrőrendszert alkalmazni, azaz csak ezen ügyféllétszám alatt jogosult a szolgáltató a választásra. Amennyiben a többes ügynöknek, illetve az alkusznak a tárgyévet megelőző évben több, mint ezer ügyfele volt, akikkel üzleti kapcsolatot létesített vagy akik a számára ügyleti megbízást adtak, akkor köteles automatikus szűrőrendszert alkalmazni a Kit.-ben meghatározottak szűrése érdekében. Egyéb esetben is köteles a Kit. szerinti szűrést elvégezni, de ekkor választhat az automatikus, illetve a manuális szűrés között.

Az MNB szerint az érintett jogszabályok értelmezését nem befolyásolja, hogy adott esetben ugyanazon ügyfél tekintetében az automatikus szűrést a többes ügynök, illetve az alkusz mellett a biztosító is elvégzi, tekintettel arra, hogy sem a Kit., sem pedig az MNB Rendelet – ellentétben az ügyfél-átvilágításra vonatkozó szabályokkal – nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján a többes ügynök, illetve az alkusz a más szolgáltató (jelen esetben a biztosító) által elvégzett automatikus szűrés eredményét átvehetné, illetve elfogadhatná, és ezzel mentesülne a szűrési kötelezettség alól. Az MNB rámutatott arra is, hogy egyáltalán nem szükségszerű, hogy ugyanazt az ügyfelet a biztosító és a biztosításközvetítő is szűrésnek veti alá, mivel az alkusz, illetve a többes ügynök közvetítői tevékenysége alapján az életbiztosítási ágba tartozó szerződés létrejötte csupán eshetőleges, az ajánlat elfogadásáról a biztosító diszkrecionális jogkörben dönthet, miközben a közvetítői szerződés az ügyfél és az alkusz, illetve a Pmt. szerinti kapcsolat az ügyfél és a többes ügynök között már létrejött (megjegyezzük, hogy az MNB az ügyfél és a többes ügynök közötti kapcsolatot a Pmt. szerinti üzleti kapcsolatnak értelmezi, noha egyébként az ügyfél és a többes ügynök között nem jön létre szerződés).

A fentiekből következően tehát a többes ügynököknek és az alkuszoknak mind a Pmt. szerinti szűrőrendszert, mind a Kit. szerinti szűrőrendszert ki kell alakítaniuk, és azt működtetniük kell. Megjegyezzük, hogy a szűrőrendszerek működésére vonatkozóan a közvetítőknek belső eljárásrendet is kell készíteniük, melyet az MNB ellenőrizhet. A Pmt. 2020. január 10-i módosítása mellett tehát számos biztosításközvetítőnek a közeljövőben az is feladata lesz, hogy a Pmt. és a Kit. szerinti szűrőrendszert és az arra vonatkozó szabályozást kialakítsa.


Közvetítők

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

Módosultak a kiegészítő biztosításközvetítőket érintő szabályok

2019 januárjától több ponton is módosultak a Bit. kiegészítő biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályai. A kiegészítő...

Részletek

Kik között jön létre a függő ügynök által kötött szerződés?

A Kúria a közelmúltban megjelent felülvizsgálati döntésében azt vizsgálta, hogy a függő ügynök közvetítésével értékesített fiktív,...

Részletek

A biztosításértékesítőknek várhatóan több idejük lesz felkészülni az IDD Irányelven alapuló új szabályozás alkalmazására

Az Európai Bizottság új javaslatot terjesztett elő a biztosítási értékesítésről szóló 2016/97 (EU) irányelv („IDD”) alkalmazásának...

Részletek

Szeminárium a közvetítőkről

Irodánk ez évi utolsó szemináriumán Kovács Zsolt, Papp Veronika és Matovics Rúben tartottak előadást a pénzügyi szektor...

Részletek