MNB állásfoglalás a kiszervezési szerződések kötelező elemeiről a Szolvencia II irányelv rendszerében 2020. augusztus 3.

Biztosítási jog

A biztosítók ügymenetének, tevékenységének kiszervezése nem újkeletű fogalom a hazai jogban, ugyan eltérő tartalmi elemekkel, de már az 1995-ös (Első Bit.), illetve a 2003-as (Régi Bit.) biztosítási törvény is tartalmazott erre vonatkozóan rendelkezéseket. Ugyanakkor az európai uniós keretek között létrejött, a biztosítási és a viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) átültetése csak a jelenleg hatályos biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (Bit.) történt meg teljesen, amely így már uniós szabályozási háttérrel rendezte a kiszervezés kérdését.

A kiszervezés a biztosító és valamely kiszervezett tevékenységet végző szolgáltató közötti kiszervezési szerződés alapján jön létre. A Bit. alapján a biztosító a tevékenységének bármely elemét kiszervezheti – az adatvédelmi előírások betartása mellett - azzal a korlátozással, hogy a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek nem szervezhetők ki, ha a kiszervezés a biztosító biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésére való képességét érintő módon veszélyezteti az irányítási rendszer minőségét, vagy növeli a működési kockázatot, továbbá ha akadályozza a felügyeletet feladatai teljesítésében, vagy veszélyezteti az ügyfelek érdekeit. A kiemelten fontos feladatkörök kiszervezését a biztosító köteles előzetesen a felügyeletnek bejelenteni. A kiszervezési szerződések kötelező tartalmi elemeit a Bit. – a kisbiztosítók kiszervezési szerződései kivételével, melyekről a 214. § (5) bekezdése rendelkezik – nem tartalmazza, tekintettel arra, hogy ezeket az elemeket a Bizottságnak a Szolvencia II irányelv kiegészítéséről szóló (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (Szolvencia II végrehajtási rendelet) tartalmazza. A Szolvencia II végrehajtási rendelet ezen kívül egyéb rendelkezéseket is tartalmaz a kritikus vagy fontos feladatkörre vagy tevékenységekre vonatkozó kiszervezési szerződéseket illetően.

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nemrégiben azzal a kérdéssel kapcsolatban kellett állást foglalnia, hogy a Szolvencia II végrehajtási rendelet 274. cikk (4) bekezdésében a biztosítók kiszervezési szerződéseire nézve meghatározott tartalmi követelmények csak a kritikus vagy lényeges feladatkörök vagy tevékenységek kiszervezése esetén irányadóak, vagy az adott kötelező tartami elemekről valamennyi kiszervezési szerződésben rendelkezni kell.

Az MNB megjegyezte, hogy a Bit. szerinti ,,különösen fontos” és a Szolvencia II irányelvben feltüntetett „kritikus vagy fontos” fogalmak egymásnak megfeleltethetőek. A Bit. csupán csak a kisbiztosítók – melyek a Szolvencia II irányelv hatálya alól kivett biztosítók körébe tartoznak – esetében rendelkezik a kiszervezési szerződések kötelező tartalmi elemeiről, azaz a többi biztosítót illetően a tagállamokban közvetlen hatállyal bíró Szolvencia II végrehajtási rendelet határozhat meg előírásokat e téren.

Az állásfoglalás szerint a Szolvencia II végrehajtási rendelet kiszervezési szerződésekre vonatkozó kötelező tartalmi elemeit csak az olyan kiszervezési szerződéseknél kell figyelembe venni, melyek kritikus vagy feladatkörre, vagy tevékenységre vonatkoznak. Ilyen tartalmi elem például, hogy a kiszervezési szerződés szolgáltató általi felmondása esetén kellően hosszú felmondási időt kell biztosítani ahhoz, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosított ezen idő alatt alternatív megoldást találhasson. Az MNB e jogértelmezését megerősíti az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által korábban kiadott tájékoztató, mely a 274. cikk egyes előírásainak alkalmazását csak a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek tekintetében tartja kötelező érvényűnek.

Az MNB ugyanakkor megjegyezte, hogy adott esetben nem kiemelten fontos feladatkör vagy tevékenység kiszervezése esetén is indokolt lehet arra törekedni, hogy a kiszervezési szerződésben szerepeljenek a Szolvencia II végrehajtási rendelet szerinti elemek, sőt, bármely kiszervezett tevékenység esetében – nem csak a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek kiszervezésekor – irányadó a kiszervezett tevékenység jogszabály- vagy szerződéssértő módon történő végzése esetén az azonnali hatályú felmondásra vonatkozó (a biztosítót terhelő) kötelezettség [Bit. 91. § (2) bekezdés], valamint a kiszervezéssel kapcsolatos felügyeleti jogosultságok előírása [Bit. 277-278. §].

Az MNB ezen kívül rögzítette, hogy a kiemelten fontos feladatkörök felsorolása a Bit.-ben nem kimerítő jellegű, csak a kötelező minimumot határozza meg a biztosítók számára. A biztosítóknak a méretük és tevékenységük függvényében maguknak kell – kiszervezési szabályzatban – meghatározniuk, hogy az általuk kiszervezett feladatkörök vagy tevékenységek kritikusnak vagy fontosnak minősülnek-e, és a továbbiakban ezt szem előtt tartva kell eljárniuk.


Felügyelet, Kiszervezés

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

Új EIOPA iránymutatás a felhőszolgáltatások kiszervezés útján történő igénybevételéről

Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-Hatóság (EIOPA) nemrég kiadta a végleges iránymutatását (Iránymutatás)...

Részletek

Kisebb változások az MNB igazgatási szolgáltatási díjaiban

A Magyar Nemzeti Bank 18/2018. (V. 31.) MNB rendeletével 2018. július 1. napjától kezdődő hatállyal módosította az egyes...

Részletek

Hitelfedezeti biztosítás mint bankári biztosíték

A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban iránymutató állásfoglalást tett közzé a biztosító által nyújtott hitelfedezeti biztosítás CRR...

Részletek

Felügyeleti állásfoglalás a megtakarítási jellegű életbiztosítások visszavásárlási összegének minimumával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések értelmezéséről

A felügyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben közzétett állásfoglalásaiban (http://alk.mnb.hu/data/cms2452137/tmp3959.tmp(14191143).pdfés...

Részletek