Mennyi jutalékot kaphatnak a pénzpiaci közvetítők alvállalkozói? 2019. február 7.

Az MNB 2018 decemberében állásfoglalást bocsátott ki a pénzpiaci közvetítői alvállalkozók díjazásáról. Az MNB állásfoglalásában azt vizsgálta, hogy a pénzpiaci közvetítő fizethet-e a közvetítői alvállalkozónak több jutalékot, mint amilyen mértéket a Hpt. a többes ügynök esetében maximált mértékben meghatároz, illetve amennyiben igen, úgy milyen feltételekkel. Úgyszintén felmerült, hogy ha az alvállalkozó a jelzáloghitel közvetítés mellett más tevékenységre irányuló közvetítői tevékenységet is végez (pl. személyi kölcsön megkötésére irányuló közvetítői tevékenység), akkor a jelzáloghitel közvetítés után fizetendő jutalék mértékét lehet-e függővé tenni attól, hogy az alvállalkozó egy meghatározott időszakban milyen számú személyi kölcsönt közvetített.

Az MNB a vonatkozó jogszabályok alapján úgy foglalt állást, hogy mind a közvetítői, mind pedig a közvetítői alvállalkozói tevékenység jelzáloghitel-közvetítői tevékenységnek minősül, ezért mind a jelzáloghitel-közvetítő függő közvetítő, mind az alvállalkozó tevékenységének díjazására a jelzáloghitel-közvetítőkre vonatkozó előírások irányadók a jelzáloghitelek vonatkozásában. Amikor alvállalkozókon keresztül történik a jelzáloghitel-termékek értékesítése, a jogszabály által meghatározott, maximálisan 2% százalékos mértékű közvetítői díjat meg kell osztani a közvetítő és a közvetítői alvállalkozó között. A közvetítői díj nem haladhatja meg a jelzáloghitel tőketartozásának 2%-át; a közvetítői díj maximális mértéke ügyletenként – és nem közvetítőnként – lett meghatározva.

A többes ügynök, illetve közvetítői alvállalkozója által végzett egyéb, nem jelzáloghitel közvetítésére irányuló tevékenységért járó közvetítői díj nem kapcsolható össze a jelzáloghitel-közvetítés során fizetendő díj mértékével, az ügyletek számával, azokat elkülönítetten kell elszámolni, nyilvántartani.

Vissza a hírekhez