Legújabb uniós gyakorlat a biztosítási feltételek tisztességtelensége körében

Az Európai Unió Bírósága 2015. április 23-án a Jean-Claude Van Hove v. CNP Assurances SA (C–96/14.) számú ügyben hozott legfrissebb határozatában („Ítélet”) ezúttal egy kölcsönszerződéshez kapcsolódó biztosítási szerződés kapcsán értelmezte a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvet („Irányelv”). Az Ítéletben foglalt értelmezés azért jelentős, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Új Ptk.”) fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályai az Irányelv átvételével kerültek kialakításra, így e szabályok értelmezésénél az Európai Unió Bíróságának álláspontjára is figyelemmel kell lenni.

Az Ítéletben az előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztésére egy olyan csoportos biztosítási szerződés kapcsán került sor, amelynek biztosítási szolgáltatása, hogy a biztosító az adós keresőképtelenné válása esetén törleszti a kölcsönszerződést. Az Európai Unió Bírósága az Irányelv két fordulatát, „a szerződés elsődleges tárgyát” és a „világosan és érthetően való megfogalmazás” fogalmát vizsgálta annak kapcsán, hogy a teljes munkaképtelenség (mint biztosítási esemény) fogalmát meghatározó feltétel tekinthető-e olyan kivételnek, amely esetén a tisztességtelenség nem vizsgálható (Irányelv 4. § (2) bekezdés nyomán az Új Ptk. 6:102. § (3) bekezdésébe átültetett szabály).

Az Ítélet két fontos kérdéskört érint a biztosítási szerződések feltételeinek tisztességtelenségével összefüggésben.

Egyrészt, a szerződés tárgyának elsődlegessége kapcsán – annak ellenére, hogy az Irányelv értelmében a biztosított kockázatot valamint a biztosító felelősségét meghatározó, illetve körülíró feltételek esetén a tisztességtelenség nem vizsgálható – az Európai Unió Bírósága a „teljes munkaképtelenség” fogalmi meghatározását és annak feltételeit nem tekinti automatikusan ilyen, az Irányelv hatálya alól kivett feltételnek, hanem ennek külön vizsgálatát és eldöntését a nemzeti bíróságra hagyja. Azt, hogy az adott feltétel a „szerződés elsődleges tárgyának” fogalma alá tartozik‑e, az Európai Unió Bíróság álláspontja szerint az dönti el, hogy a szóban forgó feltétel mennyiben képezi az azt felölelő szerződéses feltételrendszer alapvető elemét, és mint ilyen, mennyiben jellemzi ezt a feltételrendszert.

Másrészt, az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a „teljes munkaképtelenség” fogalma esetén is megállapítható a szerződési feltétel tisztességtelensége, ha a vizsgált feltétel nem „világosan és érthetően megfogalmazott”, vagyis a fogyasztó számára a szerződés nem tünteti fel átláthatóan „azon mechanizmus konkrét működését is, amelyre az érintett feltétel utal, valamint az e mechanizmus és a többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt oly módon, hogy e fogyasztó pontosan és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket”. Ezen átláthatósági „teszt” teljesülése azon megfogalmazással összefüggésben vált kétségessé, amely szerint a biztosított akkor teljesen munkaképtelen, ha baleset vagy betegség eredményeként képtelen arra, hogy „kereső vagy nem kereső tevékenységet folytasson”. Az Európai Unió Bírósága szerint nem zárható ki e kifejezésnél, hogy a feltétel tartalmát – a nyelvtanilag helyes megfogalmazás ellenére – a fogyasztó esetleg nem értette. A fogyasztóban ugyanis nem szükségszerűen tudatosulhatott a feltétel túl általános megfogalmazása miatt, hogy a „kereső vagy nem kereső tevékenység” kifejezés nem azonos a nemzeti társadalombiztosítási jogban használt „részleges állandó munkaképtelenség” fogalmával, és hogy a biztosítási feltételek szerint a biztosított ki van zárva a biztosítási szolgáltatásból akkor is, ha korábbi foglalkozását ugyan nem tudja folytatni, de bármilyen, a megváltozott munkaképességének megfelelő, részmunkaidős szakmai tevékenység végzésére alkalmas. Az Európai Unió Bíróság szerint e körben külön releváns lehet az a körülmény, hogy a biztosítási feltételek a kölcsönszerződéshez kapcsolódnak, mivel a fogyasztótól a kapcsolódó szerződések megkötése során nem várható el ugyanolyan gondosság a biztosítási szerződés által fedezett kockázatok felmérését illetően, mintha az említett szerződést a kölcsönszerződésektől különállóan kötötte volna meg.

Vissza a hírekhez