Kúriai döntések az egységes szolgáltatásokról

A tartós jogviszonyokban visszatérően felmerülő kérdés, hogy az ismétlődően teljesítendő kötelezettségek, illetve a több szolgáltatásból álló kötelezettségek egyetlen egységes kötelezettség részeit alkotják, vagy pedig önálló kötelezettségek. A kérdés nem csupán a kötelezettség elmulasztásának időtartama, hanem például az elévülés alakulása és az adójogi következmények szempontjából is jelentős. A közelmúltban az ismétlődő vagy több szolgáltatásból álló jogügyeletek minősítésének kérdését a Kúria több esetben is vizsgálta.

A Gfv.VII.30.069/2017. számú döntésében a Kúria egy kötbérkövetelés kapcsán elemezte a problémát. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás szerint az I. rendű alperes és a felperes koncessziós szerződést kötöttek játékkaszinó alapítása és működtetése tárgyában. Az I. rendű alperes kötelezettsége volt, hogy a koncesszió időtartamának megkezdéséig félévente írásban beszámoljon a projekt megvalósításának állásáról. A beszámolási kötelezettség elmulasztása esetére a felek kötbért kötöttek ki. A koncessziós szerződés alapján a felperes késedelmi kötbér és meghiúsulási kötbér megfizetését követelte az I. rendű alperestől.

A Kúria megvizsgálta az alapul szolgáló ügylet részét képező tájékoztatási kötelezettség jellegét és ezzel összefüggésben az e kötelezettség megsértéséhez kapcsolódó kötbér mértékét. A felperes kereseti kérelmében a követelt kötbér összegét úgy állapította meg, hogy a félévente teljesítendő beszámolókat külön kötelezettségekként értelmezte, és a késedelemmel érintett napok számának meghatározásakor külön vette figyelembe az elmulasztott határidőket.

A Kúria ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy az I. rendű alperes beszámolási kötelezettsége egyetlen, folyamatos kötelezettség volt, melynek félévente beszámoló készítésével kellett eleget tennie.  A félévente készítendő beszámolók nem önálló kötelezettségek, hanem ennek az egységes kötelezettségnek a részteljesítései, amelyeket az ezekre előírt részhatáridőkben kellett teljesíteni. Késedelmi kötbér ezért a folyamatosan fennálló késedelem idejére volt érvényesíthető. Biztosítható kötbérrel a részhatáridők elmulasztása is, de a késedelmes időszak kétszeresen nem értékelhető.

A K.22 számon közzétett, Kfv.I.35.552/2016. döntésében a Kúria adójogi szempontból vizsgálta a több szolgáltatásból álló ügylet minősítésének kérdését. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes saját tulajdonú és bérelt ingatlanokban gyógyszertárakat alakított ki, majd ezeket üzemeltetésre átadta a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdasági társaságoknak. A szerződő partnereknek használati vagy működési díjról kiállított számlákban a felperes áfatartalmat tüntetett fel, a kapcsolódó beszerzésekhez tartozó előzetesen felszámított áfát pedig levonhatóként vallotta be. Az adóhatóság utólagos ellenőrzés során megállapította, hogy az üzemeltetési-működtetési jogviszonyok valós tartalmuk szerint ingatlan bérletnek minősülnek, a számlázott használati és működési díjak pedig bérleti díjnak, és a felperes – mivel nem választotta az ingatlan-bérbeadás adókötelessé tételét – számláiban nem tüntethetett volna fel áfa-tartalmat. Az adóhatóság erre tekintettel jogosulatlan visszaigénylésnek minősülő adókülönbözetet, illetve adóhiányt állapított meg.

A Kúria megállapítása szerint az önálló, egymástól függetlenül teljesíthető szolgáltatási elemek esetében egyedileg kell vizsgálni és alkalmazni az adójogi szabályokat akkor is, ha a kötelmek ugyanazon szerződésből erednek. Ezzel szemben a gazdasági szempontból egyetlen szolgáltatásból származó ügyleteket a fő szolgáltatás jellemzői szerint kell minősíteni. Azaz, amennyiben a több részből álló szolgáltatásnyújtásnak van olyan meghatározó része, amely uralja a kapcsolódó ügyleti elemeket, ezen fő elemre vonatkozó adózási előírások meghatározzák a kacsolódó részekre vonatkozó szabályokat is.

Ha valamely tevékenység több elemből áll, az adott tevékenységre vonatkozó valamennyi körülmény figyelembe vételével dönthető el, hogy több ügyletről vagy egy egységet képező ügyletről van-e szó, és az egységet képező ügylet hogyan minősíthető. A gazdasági szempontból egyetlen szolgáltatásból eredő ügyleteket nem szabad mesterségesen elemekre bontani. Egy szolgáltatás akkor minősülhet járulékosként, ha nem önálló célként jelenik meg, hanem azt szolgálja, hogy a fő szolgáltatás a lehető legjobb feltételekkel legyen igénybe vehető.

A Kúria azt állapította meg, hogy a perbeli ügyben a gyógyszertárak működtetésére vonatkozó szerződések több elemből álltak, ugyanakkor a felperesi szolgáltatás az ügylet speciális jellemzői és a gazdasági szempontjai figyelembe vételével egységes ügyletnek minősül, amelynek fő eleme az üzemeltetéshez szükséges ingatlan biztosítása, és ehhez kapcsolódik több mellékszolgáltatás. Mivel a felperes nem választotta az ingatlan-bérbeadás adókötelessé tételét, a használati, illetve működési díjról kiállított számlákban nem tüntethetett volna fel áfatartalmat és a kapcsolódó beszerzésekhez tartozó előzetesen felszámított áfát nem vallhatta volna levonhatóként. Ennek megfelelően, az ügyleteket uraló ingatlanhasznosításra tekintettel, a Kúria megállapította, hogy a gyógyszertárak működtetésére irányuló egységes felperesi szolgáltatás adózási szempontból áfa-mentes ügyletnek minősül.

Vissza a hírekhez