Kötbér után kamat

Kötbérkikötéssel a gazdasági élet minden szereplője találkozik tevékenysége során. Késedelemi kötbér alkalmazására szinte bármilyen szerződésben találhatunk példát, de a kikötött kötbér érvényesítésével kapcsolatos kérdések leggyakrabban építési, kivitelezési vagy más vállalkozási szerződések kapcsán merülnek fel.

Egy konkrét ügyben (BDT2017.3778) az eljáró ítélőtábla szintén egy ingatlan beruházás okán vizsgálta a felek által szerződésben kikötött késedelmi kötbérrel kapcsolatos vitás kérdéseket, elsősorban a késedelmi kötbér mint pénztartozás után fizetendő késedelmi kamat érvényesítésének lehetőségét. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás szerint a vállalkozó késedelmi kötbér fizetésére kötelezte magát arra az esetre, ha a kikötött teljesítési határidő leteltéig a létesítmények nem épülnek meg, illetve működtetésük nem kezdhető meg. A vállalkozó a szerződésben vállalt kötelezettségeit határidőben nem teljesítette.

A megrendelő keresetében azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze a vállalkozót a szerződésben kikötött késedelmi kötbér után járó késedelmi kamat megfizetésére. A másodfokú bíróság ítéletében egyrészt a késedelmes teljesítés esetére kikötött kötbér esedékességének kérdését, másrészt a számlakiállítás szükségességét vizsgálta.

Azt állapította meg, hogy a késedelmi kötbér akkor válik esedékessé, ha vagy megszűnik a késedelem, vagy a követelés a kötbérmaximumot eléri. Mivel a perbeli esetben ez utóbbi történt, a késedelmi kötbér a kikötött maximális érték elérésével - külön számlázás nélkül - esedékessé vált.

Az 1959-es Ptk. 246. §-ában szereplő kötbér - a Ptk. 6:186. §-ával megegyezően - a szerződés megerősítésére szolgál, a szerződő fél a megjelölt szerződésszegés esetére meghatározott pénzösszeg megfizetését vállalja. A kötbér az átalány-kártérítés funkcióját tölti be, ezért - a kártérítéshez hasonlóan - a kötbér a vagyoni hátrány bekövetkezésével esedékes.

Ebben az esetben a kötbér esedékessége tehát a vagyoni hátrány bekövetkezésével beáll, ehhez külön számlázásra  nincs szükség. Ezen túl az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 6. pontja alapján a kártérítés nem minősül ellenértéknek, ezért a kártérítés (ideértve a kötbért is) összegéről egyébként sem szükséges számlát kiállítani.

Az esedékessé vált maximális összegű késedelmi kötbér után a járulékos késedelmi kamat-fizetési kötelezettség is külön felhívás, számlázás nélkül a törvény erejénél fogva áll fenn [1959-es Ptk. 301. § (1) bekezdés]. A késedelmi kamatfizetés kezdő időpontja tekintetében a főkötelezettség, azaz a késedelmi kötbér esedékességének van tehát jelentősége.

Vissza a hírekhez