Konzultáció az értékpapírokra és a követelésekre alkalmazandó jogról

Az Európai Bizottság konzultációt indított az értékpapírokra és a követelésekre alkalmazandó jogra vonatkozó szabályozásról. A Bizottság a konzultációs dokumentumban hangsúlyozta, hogy az egységes és világos szabályozás hiánya hátrányosan érinti a tőkepiacot. Bár a hatályos jog az értékpapírok és a követelések kapcsán is szabályoz egyes alkalmazandó jogra vonatkozó kérdéseket, az átfogó szabályozás hiányzik. Ennek következtében elsősorban az átruházás harmadik személyekre gyakorolt hatásának rendezése a nemzeti jogokra marad. Mivel az értékpapírokra és a követelésekre vonatkozó anyagi jogi szabályok (pl. a nyilvántartásba vételi kötelezettség, a jóhiszemű szerzés szabályai vagy a jövőbeli követelések engedményezésének joghatása az adós felszámolása esetén) különbözőek, ezért különösen fontos, hogy a jogviszony létrejöttekor a felek tisztában legyenek azzal, hogy a jogügylet mely elemére milyen jog alkalmazandó.

Az értékpapírokkal kapcsolatban a hatályos szabályozás ugyan formálisan figyelemmel van arra, hogy mára az értékpapírok jelentős része immobilizált vagy dematerializált formában jelenik meg, az alkalmazandó jog nehezen határozható meg. A jelenlegi szabályozás az ún. PRIMA elvet követi, amely a releváns számlavezető helyét tekinti az alkalmazandó jog szempontjából relevánsnak (Place of the Relevant Intermediary Approach), de nem világos, hogy a számlavezetés helye szempontjából mi bír relevanciával: az ügyféllel való kapcsolattartás helye, az adattárolás helye vagy az a hely, ahonnan az adatokhoz hozzá lehet férni. További problémák merülnek fel globális formában előállított okiratok esetén, hiszen ezekben az esetekben a globális formában előállított értékpapír gyakran más országban találhatók, mint az vagy azok a számlavezetők, amelyek az értékpapír-tulajdonosok értékpapírszámláját vezetik. Kérdéses, hogy ezekben az esetekben elképzelhető-e, hogy a számlavezetői láncolatban különböző jogok legyenek alkalmazandóak ugyanarra az értékpapírra.

A Róma I. rendelet az engedményezés egyes aspektusait szabályozza: meghatározza, hogy az engedményező és az engedményes közötti jogviszonyra az a jog irányadó, amely e rendelet értelmében a közöttük fennálló szerződésre alkalmazandó, és rögzíti, hogy a követelés átruházhatóságát, az engedményes vagy az átruházó és a kötelezett közötti jogviszonyt, azokat a feltételeket, amelyek alapján az engedményezésre vagy átruházásra a kötelezettel szemben hivatkozni lehet, valamint azt, hogy a kötelezett szabadult-e a kötelemből, az engedményezett vagy átruházott követelésre irányadó jog alapján kell megítélni. Hiányoznak ugyanakkor azok a szabályok, amelyek azt határozzák meg, hogy az engedményezés hogyan érinti harmadik személyek jogait, így pl. a versengő engedményesek, valamint az engedményesek és más jogosultak közötti rangsort.

A Bizottság több megoldási javaslatot vázolt fel az értékpapírokra és a követelésekre irányadó jog újraszabályozására. Ezekkel kapcsolatban várja a piaci szereplők észrevételeit. A kérdőív itt érhető el: https://ec.europa.eu/info/finance-consultations-2017-securities-and-claims_en.

Vissza a hírekhez