Kik között jön létre a függő ügynök által kötött szerződés?

A Kúria a közelmúltban megjelent felülvizsgálati döntésében azt vizsgálta, hogy a függő ügynök közvetítésével értékesített fiktív, és nem létező kötvényekre kötött jogügylet a befektetők és a függő ügynök, vagy a befektetők és a befektetési vállalkozás között létrejött szerződésnek minősül-e.

A felülvizsgálati döntés alapjául szolgáló tényállás szerint a befektetési vállalkozás 70 milliárd forint értékű dematerializált kötvény kibocsátására kapott felügyeleti engedélyt. A befektetési vállalkozás az értékpapírok forgalmazásának elősegítésére függő ügynököt vett igénybe. A függő ügynök - az engedélytől eltérően - 170 milliárd forint értékben értékesített kötvényeket, oly módon, hogy az engedélyezett 70 milliárd forint feletti részre kötvénykibocsátás nem történt. Ennek során

• esetenként a befektetési vállalkozás technikai számlán fiktív kötvényeket hozott létre, amelyeket a befektetők ügyfélszámlájára befizetett pénzösszegből „vásárolt meg” és írt jóvá a befektetők értékpapírszámláján (fiktív kötvények);
• más esetekben a függő ügynök nem létező kötvényeket értékesített, amelyek az ügyfelek értékpapírszámláján nem is kerültek jóváírásra, és az ellenértéket a függő ügynök a befektetési vállalkozásnak nem fizette ki (nem létező kötvények).

A befektetési szolgáltatásokról szóló törvény [2017. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 115. § (4) bekezdés] alapján a befektetési vállalkozás teljeskörű felelősséggel tartozik azért, hogy az általa igénybe vett függő ügynök a jogszabályokat betartja, és felelőssége kiterjed a függő ügynök befektetési szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységével okozott károkért való helytállási kötelezettségre is.

A fenti szabály figyelembevételével a Kúria álláspontja szerint a szerződés létrejöttének kérdésében a bíróságnak a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt kellett vizsgálnia, hogy a függő ügynök a forgalmazó nevében eljárva kötötte-e a szerződést.

Abban az esetben, ha a függő ügynök a forgalmazó nevében kötötte a szerződést, úgy a szerződés a forgalmazó és a befektető között jött létre, mivel a fiktív kötvénykibocsátással értékesített kötvények esetén - a befektetési vállalkozás valótlan tartalmú értékpapírszámla-kivonat kibocsátásából - az a következtetés vonható le, hogy a függő ügynök a befektetési szolgáltató tudtával, annak nevében járt.

A függő ügynök által értékesített, nem létező, az ügyfél értékpapírszámláján jóvá nem írt kötvények esetén, amennyiben kétséget kizáró módon nem állapítható meg, hogy a befektetési vállalkozás e jogügyletekről tudott, akkor a befektetési vállalkozás és a befektető között szerződés nem jött létre, ugyanakkor a függő ügynök által e tevékenysége során okozott kárért a befektetési vállalkozás -  a Bszt. fenti szabálya alapján - köteles helytállni. Ha tehát a függő ügynök nem a forgalmazó képviseletében járt el, úgy szerződés nem is jött létre, de a függő ügynök a befektetési szolgáltatás közvetítése során a befektetőknek kárt okozott, amelyért a befektetési vállalkozás helytállni köteles.

Vissza a hírekhez