A kft.-tag kezes felelőssége a kft. tartozásaiért

A Kúria egy közelmúltban hozott döntésében azt a kérdést vizsgálta, érvényesítheti-e a hitelező a kft. tartozásaiért közokiratban készfizető kezességet vállaló kft.-taggal szemben a követelését akkor, ha időközben az adós kft.-t felszámolták, és törlésre is került a cégjegyzékből.

A konkrét ügyben a tényállás tipikusnak tekinthető: egy kft. banki kölcsönt vett igénybe, amelynek biztosítékául a kft. tagja készfizető kezességet vállalt. Mind a hitelszerződést, mind a készfizető kezességvállalási szerződést közokiratba foglalták. Ezt követően azonban a kft. felszámolásra került, és mivel vagyona nem volt, az eljárást a bíróság egyszerűsített módon befejezetté is nyilvánította, a kft.-t megszüntette, és elrendelte törlését a cégjegyzékből.

A hitelező– a kezes írásbeli felszólítását követően – a közokirat záradékolásával  végrehajtást kezdeményezett a kezes ellen. A kezes a végrehajtás megszüntetését kérte arra tekintettel, hogy a hitelező a kft. felszámolását megelőzően vele szemben nem indított pert, emiatt a kft.-vel szemben a megszüntetés miatt bekövetkezett jogvesztés hatására készfizető kezesi teljesítési kötelezettsége megszűnt.

Az ügyben a Kúria a döntését az 1/2010. PJE határozatra alapította. A Jogegységi határozat úgy szól, hogy a felszámolási eljárásban bekövetkező jogvesztés a készfizető kezest a teljesítés alól nem mentesíti, feltéve, hogy a kezes ellen ezt megelőzően pert indítottak, illetve - mivel közokiratba foglalt követelés esetén a per megindításával azonos hatású a közvetlen végrehajtás kezdeményezése - a készfizető kezes akkor mentesülhet a helytállási kötelezettsége alól, ha a jogosult a kezessel szemben fennálló közokiratba foglalt követelését az adóssal szemben bekövetkezett jogvesztést megelőzően a közjegyzői okirat záradékolása útján nem próbálja meg érvényre juttatni.

Bár a jelen esetben a jogosult bank csak a kft.-t a cégjegyzékből törlő határozat jogerőre emelkedését követően kezdeményezte a kezessel szemben a közokirat záradékolását, és erre tekintettel látszólag úgy tűnhet, hogy a kezes kötelezettsége az adós kft.-vel szemben bekövetkezett jogvesztés hatására megszűnt, ez azonban a Kúria álláspontja szerint a jelen esetben nem állja meg a helyét. A jelen ügyben ugyanis a kft. felszámolási eljárása alatt a felek folyamatosan tárgyaltak egymással a kft. tartozásáról, és a visszafizetés időpontját meghosszabbították. A tárgyalások során a kezes nem vitatta a tartozást, emiatt nem kezdeményezte a hitelező a közokirat záradékolásával a végrehajtást. A bank a teljesítési határidő meghosszabbításával megfosztotta magát annak lehetőségétől, hogy végrehajtást kezdeményezzen a kezessel szemben, ugyanakkor a kezes is átláthatta annak jelentőségét, hogy a teljesítési határidő módosításával meghosszabbodik az a határidő, amely alatt teljesíteni köteles, ez pedig azzal a következménnyel járhat, hogy időközben befejeződik a kft. felszámolása, és helytállási kötelezettsége teljesítése esetén sem tudja megtérítési igényét a kft.-vel szemben a felszámolási eljárásban érvényesíteni.

A Kúria álláspontja szerint emiatt a kezesnek az őt terhelő helytállási kötelezettség teljesítésére adott halasztás a hitelező igényérvényesítési késedelmének kimentésére alapot adó olyan ok, ami a kft.-vel szemben utóbb bekövetkezett jogvesztés ellenére nem mentesíti a kezest a készfizető kezesi helytállási kötelezettsége alól. (Kúria Pfv.I.22.156/2017.)

Vissza a hírekhez