Kereset- és ellenkérelem-változtatás

A keresetváltoztatást a Pp. tartalmilag és időben is korlátozza. A Pp. értelmező rendelkezése alapján keresetváltoztatásnak minősül, ha a fél a keresetével - ideértve a viszontkeresetet és beszámítást is - összefüggésben előadott korábbi (i) tényállításához képest eltérő vagy további tényre hivatkozik, (ii) jogállításához, illetve jogi érveléséhez képest eltérő vagy további érvényesíteni kívánt jogot állít, illetve jogi érvelésre hivatkozik, vagy (iii) kérelméhez képest a kérelem, illetve annak valamely része összegszerűségét vagy tartalmát megváltoztatja, vagy további kérelmet terjeszt elő.

Eltérő perjogi szabályok vonatkoznak a keresetváltoztatásra attól függően, hogy arra a perfelvételi szakban vagy annak lezárását követően, az érdemi tárgyalási szakban kerül sor.

A Pp. által előírt szigorú formalizmus a perfelvételi szakban előterjesztett keresetváltoztatást (ellenkérelem-változtatást) tartalmazó nyilatkozatra is vonatkozik, azt ugyanis a keresetlevélre (írásbeli ellenkérelemre) vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal kell megtenni. A keresetváltoztatásnak másik feltétele, hogy a megváltoztatott kereset ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból eredjen, mint a korábbi kereset. Amennyiben a keresetváltoztatás nem felel meg e feltételeknek, vagy a keresetlevél visszautasításának lenne helye a bíróság visszautasítja a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot.

A perfelvételt lezáró végzés meghozatala után, az érdemi tárgyalási szakban már csak szűk körben teszi lehetővé a keresetváltoztatást az új szabályozás, elsősorban a fél önhibáján kívüli ok szolgáltathat erre alapot. Tényállítás megváltoztatása esetén, az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig akkor van helye keresetváltoztatásnak, ha a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után jutott tudomására, illetve következett be, vagy a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából jelentőssé.

Jogállítás, illetve kérelem megváltoztatása az új Pp. szabályai szerint kizárólag akkor lehetséges, ha a fél a fent meghatározott feltételeknek megfelelően, megengedett körben új tényt állít és oksági kapcsolat áll fenn az új tény és az új jogállítás vagy kereseti kérelem között. Tehát megengedett tényállítás-változtatás nélkül, kizárólag a jogállítás vagy a kereseti kérelem változtatására a törvény nem ad lehetőséget.

Keresetváltoztatásnak van helye továbbá, ha a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése azt indokolja és azzal okozati összefüggésben áll.

Mindezek mellett együttes feltételként kell érvényesülnie annak is, hogy a megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból eredjen, valamint a bíróság hatásköre és illetékessége a megváltoztatott keresetre is fennálljon. A hatáskör esetében az új Pp. megfogalmaz egy kivételt, amely esetben a hatáskör hiánya nem vehető figyelembe, nevezetesen azt, hogy ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, a kereset megváltoztatásának a hatáskörre vonatkozó feltétel nem akadálya.

Az új Pp. a perhatékonyság elvét szem előtt tartva az érdemi tárgyalási szakban rövid, a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzéstől számított 15 napos határidőt engedélyez kereset-, illetve ellenkérelem-változtatásra.

A bíróság visszautasítja a kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelmet, amennyiben az elkésett, vagy nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket, vagy a keresetlevél visszautasításának lenne helye.

Vissza a hírekhez