Hitelezést érintő rendkívüli járványügyi intézkedések 2020. március 26.

Bank- és hiteljog

A koronavírus-járványra tekintettel elrendelt veszélyhelyzet fennállása alatt a Kormány az alábbi hitelezést érintő rendkívüli intézkedéseket vezette be a 2020. március 19. napján hatályba lépett 47/2020 (III.18.) Kormányrendelettel valamint a 2020. március 25. napján hatályba lépett 62/2020. (III. 24.) Kormányrendelettel:

FIZETÉSI MORATÓRIUM

Milyen szerződésekre terjed ki a moratórium és milyen kötelezettségek teljesítésére jelent haladékot?

A fizetési moratórium értelmében az adós a hitelező által

 

  • üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből
  • valamint munkáltatói kölcsönből

 

(továbbiakban együtt: hitelszerződés)

eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére kap fizetési haladékot kap.

A fizetési moratórium szabályait azokra a hitelszerződésekre kell alkalmazni, amelyek 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálltak, és azok alapján a szerződéses összeg folyósítására már sor került.

Kikre terjed ki a moratórium?

A moratórium főszabályként valamennyi természetes és jogi személy hitelszerződésére kiterjed, kivéve i) az államot, ii) az önkormányzatot, valamint iii) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozásokat, vagyis a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó szervezeteket, amelyek a moratórium alkalmazásában nem minősülnek adósnak.

Ez utóbbi személyi kör esetén azonban a Kormány a kivétel kivételeként adósnak minősíti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi vállalkozásokat és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti befektetési alapokat, így e szervezetek által adósként kötött hitelszerződésekre a moratórium szabályait alkalmazni kell.

A moratórium alkalmazásában adósnak minősülnek továbbá a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személyek is.

Moratórium hatása a kamatokra, futamidőre, mellékkötelezettségekre

A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

A hitelezők a tőketartozást nem növelhetik meg a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően, hanem azt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.

A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.

A kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.

A moratórium időbeli hatálya és automatikus alkalmazása

A Kormány a moratóriumot azonnali hatálybalépéssel 2020. december 31-éig terjedő időszakra hirdette meg, azzal, hogy a moratórium időszaka kormányrendeletben meghosszabbítható.

A moratóriumot kihirdető kormányrendelet hatálybalépésétől a moratórium automatikusan alkalmazandó a felek jogviszonyában, az nem igényli a felek szerződéses nyilatkozatát. A moratórium alkalmazását teszi egyszerűbbé az a rendelkezés, mely szerint a jogszabály erejénél fogva módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

Felek eltérő megállapodása, önkéntes teljesítés

A kormányrendeletek ugyanakkor nem zárják ki a felek fizetési moratóriumtól eltérő megállapodását, illetve a fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.  Ez utóbbi esetben a teljesítést a szerződésnek a moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.

A moratórium hatása a biztosítékokra

A moratórium automatikusan kiterjed a járulékos és az önálló biztosítékokra is. A szabályozás nem tesz különbséget a magyar jog és a külföldi jog alapján nyújtott biztosítékok között. Kérdéses azonban, hogy egy hazai kormányrendelet mennyiben érintheti például egy külföldi jog alapján nyújtott garancia lejáratát.

FOGYASZTÓI HITELEK

2020. március 19. napját követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíjmutató 2020. december 31-ig nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

2021. január 1-jétől az adott hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíj mutató válik irányadóvá.

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

A Csődtörvény legújabb változásai - úton a modernebb és hatékonyabb fizetésképtelenségi eljárások felé

Több érdemi változás lép életbe 2020. augusztus 1-jétől a csőd- és felszámolási eljárásokban. A változások egy részét...

Részletek

A kezesség jellemzői a Kúria egy döntésében

Egy, a közelmúltban közzétett, a régi Ptk. hatálya alá tartozó döntésében a Kúria a készfizető kezes felelőssége kapcsán...

Részletek

Veszélyhelyzeti intézkedések a pénzügyi ágazatban

A veszélyhelyzetre tekintettel a Kormány a 145/2020. (IV. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban „Rendelet”) intézkedéseket...

Részletek

Chambers Global rangsor

We are proud to share that three of our partners, István Gárdos, Erika Tomori and Péter Gárdos are ranked in Chambers Global...

Részletek