Hamarosan hatályba lép a fizetésképtelenségi eljárásról szóló új uniós rendelet 2017. június 2.

Polgári jog

Kevesebb, mint egy hónapon belül, 2017. június 26-án hatályba lép az Európai Parlament és a Tanács 2015/848 rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról (Rendelet), amely a korábbi fizetésképtelenségi rendeletet (1346/2000/EK) váltja fel. A Rendelet megalkotásának elsődleges célja a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások eredményességének elősegítése volt egy egységes keretszabályozás bevezetése által, valamint a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások kapcsán a „forum shopping” lehetőségének kizárása. A célok megvalósítása érdekében a Rendelet egyebek mellett az alábbi változásokat vezeti be.

  • Az igazságszolgáltatási fórum visszaélésszerű kiválasztásának („forum shopping”) megakadályozása érdekében a Rendelet átdolgozta az adós fő érdekeltségeinek központja (centre of main interest – COMI) meghatározásának szabályait. Gazdasági társaság vagy jogi személy esetén ellenkező bizonyításig változatlanul a bejegyzett székhelyet kell a fő érdekeltségi központnak tekinteni, ám ez a vélelem csak abban az esetben állhat fenn, ha a bejegyzett székhely a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül nem került át másik tagállamba.
  • Tekintettel arra, hogy a másodlagos fizetésképtelenségi eljárások – melyek a Rendelet alapján nem csak felszámolási eljárások lehetnek - akadályozhatják az eljárás alá vont vagyon hatékony kezelését és a hitelezők mielőbbi kielégítését, a Rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos esetekben a bíróság, amelyhez a másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet benyújtották, az eljárás megindítását megtagadja vagy elhalassza. A kérelem megtagadására van lehetősége a bíróságnak, ha a fizetésképtelenségi szakértő a helyi hitelezők részére olyan kötelezettségvállalást tett, amely szerint a hitelezőket úgy fogja kezelni, mintha a másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindult volna, és ha ez a kötelezettségvállalás megfelelően védi a hitelezők érdekeit.
  • Hogy a fizetésképtelenségi eljárások a lehető leghatékonyabban kerüljenek lefolytatásra, a főeljárás és az esetleges másodlagos eljárások szereplői – mint a fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok – együttműködnek egymással, mely elsősorban a másik eljárás szempontjából releváns információk cseréjét jelenti, ám akár kiterjedhet az adós vagyona értékesítésének vagy használatának koordinálására is.


Fizetésképtelenség

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

A Csődtörvény legújabb változásai - úton a modernebb és hatékonyabb fizetésképtelenségi eljárások felé

Több érdemi változás lép életbe 2020. augusztus 1-jétől a csőd- és felszámolási eljárásokban. A változások egy részét...

Részletek

Hova sorolandó a kötbér?

Kötbérkikötéssel a gazdasági élet minden területén találkozhatunk. Előfordulhat többek közt adásvételi szerződésben, építési,...

Részletek

Az Országgyűlés előtt a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény jogharmonizációs módosításáról szóló törvényjavaslat

A nyár közepén került benyújtásra a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) és...

Részletek

Téves fizetés sorsa a felszámolási eljárásban

A Gazdaság és Jog 2015. szeptemberi számában megjelent Gárdos István cikke. A cikk azt vizsgálja, hogy a felszámolási eljárásban...

Részletek