Hamarosan hatályba lép a fizetésképtelenségi eljárásról szóló új uniós rendelet

Kevesebb, mint egy hónapon belül, 2017. június 26-án hatályba lép az Európai Parlament és a Tanács 2015/848 rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról (Rendelet), amely a korábbi fizetésképtelenségi rendeletet (1346/2000/EK) váltja fel. A Rendelet megalkotásának elsődleges célja a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások eredményességének elősegítése volt egy egységes keretszabályozás bevezetése által, valamint a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások kapcsán a „forum shopping” lehetőségének kizárása. A célok megvalósítása érdekében a Rendelet egyebek mellett az alábbi változásokat vezeti be.

• Az igazságszolgáltatási fórum visszaélésszerű kiválasztásának („forum shopping”) megakadályozása érdekében a Rendelet átdolgozta az adós fő érdekeltségeinek központja (centre of main interest – COMI) meghatározásának szabályait. Gazdasági társaság vagy jogi személy esetén ellenkező bizonyításig változatlanul a bejegyzett székhelyet kell a fő érdekeltségi központnak tekinteni, ám ez a vélelem csak abban az esetben állhat fenn, ha a bejegyzett székhely a fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül nem került át másik tagállamba.
• Tekintettel arra, hogy a másodlagos fizetésképtelenségi eljárások – melyek a Rendelet alapján nem csak felszámolási eljárások lehetnek - akadályozhatják az eljárás alá vont vagyon hatékony kezelését és a hitelezők mielőbbi kielégítését, a Rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos esetekben a bíróság, amelyhez a másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet benyújtották, az eljárás megindítását megtagadja vagy elhalassza. A kérelem megtagadására van lehetősége a bíróságnak, ha a fizetésképtelenségi szakértő a helyi hitelezők részére olyan kötelezettségvállalást tett, amely szerint a hitelezőket úgy fogja kezelni, mintha a másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindult volna, és ha ez a kötelezettségvállalás megfelelően védi a hitelezők érdekeit.
• Hogy a fizetésképtelenségi eljárások a lehető leghatékonyabban kerüljenek lefolytatásra, a főeljárás és az esetleges másodlagos eljárások szereplői – mint a fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok – együttműködnek egymással, mely elsősorban a másik eljárás szempontjából releváns információk cseréjét jelenti, ám akár kiterjedhet az adós vagyona értékesítésének vagy használatának koordinálására is.

Vissza a hírekhez