Gárdos István és Tomori Erika cikke a Kúria 4/2016-os gazdasági elvi határozatáról 2017. április 20.
Hitelbiztosítékok, Bank- és hiteljog
A Kúria 4/2016. számú határozatában úgy foglalt állást, hogy
jövőben megszerzendő ingókra vagy követelésre alapított zálogjog, illetve a
vagyont terhelő zálogjog esetében a zálogjog akkor jön létre (keletkezik),
amikor a zálogjog tárgya létrejön (illetve azon az elzálogosító megszerzi a
rendelkezési jogot). A Cstv. 49/D. § (1) bekezdésében meghatározott feltételnek
csak az olyan zálogjog felel meg, amely ennek megfelelően a felszámolási
eljárás kezdő időpontját megelőzően létrejött. Gárdos István és Tomori Erika tanulmánya arra mutat rá, hogy a Kúria az 1959-es Ptk. és a Ptk. hibás értelmezésével jutott e
következtetésre. Ha a zálogkötelezett a zálogjog megalapításának időpontjában
rendelkezik a zálogszerződésben, illetve a bejegyzésben zálogtárgyként
meghatározott vagyontárggyal, akkor a zálogjog a megalapításával egyúttal létre
is jön, és a zálogjog tárgyainak későbbi változása nem eredményezi új zálogjog
keletkezését. A Polgári Jog 2016/4. számában megjelent tanulmány honlapunkon elérhető.
Joggyakorlat, Zálogjog, Publikáció
Hasonló híreink
Gárdos István cikke a biztosítéki átruházásról
A Polgári Jog 2019/9-10. számában megjelent Gárdos István cikke a biztosítéki célú átruházásról. A tanulmány konklúziója...
RészletekTisztázódott, hogyan kell alzálogjogot alapítani
Tisztázódott, hogyan kell alzálogjogot alapítani Módosult néhány zálogjogi szabály. A módosítás elsősorban az alzálogjog...
RészletekSokszor felmerül a kockázati- és magántőke-befektetésekkel kapcsolatban a tőkefinanszírozást igénylő céltársaságok és...
RészletekA követelésvásárlás üzletszerűsége
A Kúria 2019. május 28-án közzétett sajtóközleményben hívta fel a figyelmet egy nemrégiben közzétett ítéletére (Kfv.I.35.220/2018/9.), amelyben...
Részletek