Fogyasztó-e a spekulatív ügyleteket kötő magánszemély befektető?

Értékpapírjog Befektetés 2021. február 19.

A Budai Központi Kerületi Bíróság nemrég hozott végzésében azt vizsgálta, hogy fogyasztói minőségben kötött-e szerződést az a természetes személy, aki spekulációs célból kötött pénzpiaci ügyleteket.


Az ügyben a befektetési szolgáltató bizományosi keretszerződést kötött a magánszemély ügyféllel. A keretszerződés alapján a felek különböző tőkepiaci ügyleteket, többek között határidős deviza ügyleteket, valamint külföldi részvény- és tőzsdeindexből származtatott árfolyamkülönbözeti ügyleteket kötöttek.


A bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Ptk., valamint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény fogyasztó fogalma alapján az ügyfél fogyasztónak minősül-e. Ennek alapján a bíróság arra az eredményre jutott, hogy „a fogyasztói minőséget nem az igénybe vett szolgáltatás természete, hanem a gazdasági, vagy üzleti cél hiánya alapozza meg”.


Az ügy adatai szerint az ügyfél a szerződés tárgyát képező befektetést nem saját szakmája, foglalkozása, vagy gazdasági vállalkozása keretében, illetve szakmája vagy önálló foglalkozása folytán végezte, és ezen ügyletekkel kapcsolatban nem rendelkezett speciális ismeretekkel sem; az ügyfél az általa kitöltött igénybejelentőn is úgy nyilatkozott, hogy speciális ismeretekkel nem rendelkezik. A pénzpiaci ügyleteket saját szükségletei kielégítése, megtakarításának befektetése végett, magasabb hozam elérése céljából kötötte meg. Az ügyfél nyilatkozatában elmondta, hogy habár „beikszelte” a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott kérdőíven azt a rovatot, hogy spekulatív kereskedés céljából köt szerződést, tette ezt azért, mert a számlanyitásnál az ügyfélszolgálaton úgy tájékoztatták, hogy ha nem kerül „beikszelésre”, akkor nem kötnek vele szerződést sem.


A bíróság a rendelkezésre álló tények alapján megállapíthatónak találta, hogy az ügyfél az ügyleteket nem szakmája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körében kötötte meg, hanem megtakarításának befektetése végett. A bíróság kiemelte, hogy habár tény, hogy a befektetési szolgáltató spekulatív pénzpiaci befektetésekhez biztosított infrastruktúrát, valamint, hogy az ügyfél a befektetéssel magas hozamot kívánt elérni és ennek érdekében nagy kockázatot is hajlandó volt vállalni, ez azonban nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy az ügyfél befektetéseit üzletszerűen végezte, hiszen azokra nem saját szakmája, foglalkozása, vagy gazdasági vállalkozása keretében került sor. A bíróság indokolásában kifejtette, hogy „önmagában abból, hogy valaki magas hozamcélokat fogalmaz meg a szerződéskötés során és ennek kapcsán úgy nyilatkozik, hogy kockázatvállalási szempontból spekulatív, növekedés orientált befektető, aki hajlandó magasabb kockázatot vállalni, nem következik, hogy a befektető üzleti céllal és nem fogyasztóként járt el az adott szerződés alapján nyújtott szolgáltatás igénybevételekor”.


A bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján mindezért arra a megállapításra jutott, hogy a jogvita alapjául szolgáló ügylet létrejötte során az ügyfél fogyasztónak minősül.


(19.P.21.609/2020/9.)

Vissza a hírekhez